127691. lajstromszámú szabadalom • Elpárologtató nagy teljesítőképességű fűtőfelülettel és üzemeljárás hozzá
2 127691. áramlást, hogy a gőz a csőfalakra merőleges irányban csapódjék a fűtőcsövekre. A hőátvitel szempontjából azonban igen fontos, hogy a csőfelületet a gőzlecsapó-5 dástól ellepő vízborítás lehető gyorsan lefolyjék és lehetőleg vékony legyen. Minthogy a víz, a nehézségi erő következtében, felülről lefelé folyik, célszerű a gőznek felülről lefelé áramoltatásával előmoz-10 dítanunk ezt a természetes lecsurgást és ezzel támogatnunk a nehézségi erőt. A fűtőkamrának la gözbeömléstől legtávolabb eső végében rendszerint nyugodt kondenzáció áll be, mert (ebben a szakaszban meni 15 áramlik gőz. Itt gyűlnek össze a fütőgőzben levő gázok is, amelyek egyrészt csökkentik a parciális gőznyomást, másrészt a fűtőfalon vesztegelnek, miáltal ezt szigetelik és a melegátszármazást meggátol-20 ják. Ezideig fűtőgőznek a fűtőkamrából való elvétele ismeretlen volt, jóllehet a fűtőfelület hatásossága ezen az egyszerű módon, költség nélkül, lényegesen fokozható. 25 Ily módon ugyanis elhárítjuk a fűlőkamrabeli gázfelhalmozódást és megnöveljük a gőzáramlás sebességét. Ekkor a kondenzálum az egész fűtőkamrában mozgásban van. 30 A találmány az elgőzöl ögtetők fűtőrendszerének mind gőz-, mind folyadékoldalán egyszerű és nem költséges intézkedésekkel javítja meg a viszonyokat, úgyhogy a legnagyobb mérvű hatásfokot érhetjük el. 35 A rajzok vázlatosan tüntetik fel az új berendezés egyik kiviteli példáját. Az 1. ábra az elgőzölögtető függélyes metszete és részben oldalnézete, A 2. ábra az 1. ábra A—B tört vonala mentén vett vízszintes 40 metszet. A 3. ábra az elgőzölögtető alsó sarkának — az, előbbieknél nagyobb léptékű — függélyes metszete, szűkítőtestes csövekkel. Az új elgőzölögtető a tulajdonképpeni 45 —A1 — és —A 2 — fűtőcsőrendszerekből áll, amelyek forraliatai a szörpelkülönítős —B— edényben gyülemlenek meg. A fűtőcsőrendszereknek —a— hengerköpenyeik, valamint lyuggatott —hv b 2 — csőfenekeik 50 vannak, amelyek közé a —c— fűtőcsöveket hengereljük. (Közülük az 1. ábra csupán egyet tüntet fel.) A gőz fent, a —d— csőcsonkon ál lép a fűtőkamra körüli körgyűrűalakú térbe, olt eloszlik az —a— kö-55 peny kerületi éle mentén és felülről lefelé irányulva halad a fűtőkamrának a csövek közötti szakaszában, miközben melegét a csövekre származtatja át. A kondenzált folyadék a —c— fűtőcsövek falain siklik le, az áramló gőztől a —bt — fe- 60 nékre sodródik és a közvetlenül az ezen fenékről nyíló —e— csőcsonkon (3. ábra) át távozik. Az adott esetben az —f— választófal két részre osztja a fűtőteret. A gőz a fűtőkam- 65 ra első részének megfelelő, alsó térben gyülemlik meg és a —g— csövön a fűtőkamra második részének megfelelő térbe vezetődik. Itt újból felülről lefelé irányulva áramlik a csövek mentén és ma- 70 radéka, a gázokkal egyetemben, —h— csövön át a fűtőkamra második részének megfelelő tér aljából, a második —A2 — fűtőrendszerbe kerül, ahol azonos folyamat megy végbe, mint az —AL — fűtőrendszer- 75 ben. Az —A2 — fűtőrendszert célszerűen az —Ax — fűtőrendszernél kisebbre választjuk, amint ez a csökkenő fűtőgőz* mennyiségnek és az elgőzölögteteti folyadéknak megfelel. A fűtőgőz fölöslegét, az g( —i— csonkon át, az elgőzölögtető berendezésen kívüli fűtőoélokra vezetjük el az —A2 — rendszerből. Az —a-- csöveknek mind felső, mind alsó vége kiáll a csőfenekekből. A sza- 8: bad alsó csővégek szegélyelken bevágásokkal, vagy valamivel feljebb áttörésekkel vagy kivágásokkal vannak ellátva. A csövek belsejébe, az alsó részükön —j—szűkít őlesteket helyezünk, amelyeket legcél- 9 szerűbben aerodinamikailag alakítunk és alkalmas módon rögzítünk a csövekben. Aszerint, hogy az elgőzölögtetőnek mekkora hóeséssel kell dolgoznia, a szűkítőtesteket rövidebbekre, vagy hosszabbakra, a ( köztük, valamint a csőfalak közötti teret pedig, a mindenkori viszonyok szerint, tágabbra, vagy szűkebbre választjuk. Pél.dául 30 mm-es belső átmérőjű fűtőcsőbe 25 mm, esetleg csak 20 mm átmérőjű, ínindenesetre azonban oly szűkítőtestet veszünk, hogy lényeges szelvény-csökkenés íádódjék. Az elgőzölögtetendő folyadék az alsó kamrafenéken levő —k— csonkon át érkezik a fűtőcsövek alatti térbe, ezekben felszáll, miközben sebessége a csövek alsó részében, azok itteni szelvényének az említett —j— testekkel való szűkítése folytán, helyileg felszökik. Ha meggondoljuk, hogy a belépési sebesség, nagy elgőzölögtetőknél, másodpercenként rendszerint csupán mintegy 1 cm-re rúg, a hőátviteli együttható e sebességnél körülbelül 500
