127655. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumínium-cink-magnáziumötvözetek feszültségérzékenységének csökkentésére
2 127655. tött részeknél használták fel, amelyeknél a fentemlített hatások és azok káros következményei nem jelentkeztek. A korrozióbehatás és azzal egyidejű hú-5 zófeszültségek káros hatásának okait kutatva úgy találtuk, hogy ezek a hatások különösen nagy mértékben jelentkeznek vékony bádogokon. E vizsgálataink közben meglepő módon kitűnt, hogy alkalmas nolo kezeléssel, nevezetesen egyrészt a hirtelen való lehűtés kiindulási hőfokának csökkentésével, másrészt a hirtelen lehűtés, közbeni lehűlés sebességének csökkentésével a korrózió és a húzófeszültség egyidejű 15 felléptének fentemlített káros hatásai lényegesen csökkenthetők, sőt teljesen kiküszöbölhetők. A hirtelen való lehűtés kiindulási hőmérsékletének csökkentésére, illetőleg az 20 ezzel az intézkedéssel elért eredmény bemutatására az alábbiakban példát adunk meg. Oly bádogminláknál, amelyeket 480 C0 ról hűtöttünk le hirtelen, a törés 34 nap 25 múlva következelt be. Viszont, ha a bádogmintákat 440 C°-ról kiindulva hűtöttük le, úgy a törés 100 nap múlva következett be. A különbség még nagyobb volt egy további kisérletsorozatnál, amelynél 30 a hirtelen lehűtés kiindulási hőmérsóklelét 525 C"-ról 400 C°-ra süllyesztettük, amennyiben 525 C°-ról való hirtelen lehűléskor a bádogok 10 nap múlva, a 40!) C°ról való lehűtéskor több mint 400 nap 35 múlva törlek. Emellett igen lényeges az ra tény, hogy a hirtelen lehűtés kiindulási, hőmérsékletének ez a csökkentése a kiválatásisal való edzés lehetőségét csak kevéssé befolyásolja, ha az izzílási időt a 40 hirtelen való lehűtés elölt kellő mértékben megnöveljük. 1. példa: Az ötvözet összetétele a következő volt: Zn 5,6% Mg 2,5% Mn 0,95% Si 0,7% Hirtelen lehűtés kezdő hőfoka a B a s ö Törésig tartó idő C° kg/mm2 kg/mm2 % napokban 480 440 47,4 48,1 36,3 36,6 15,0 14,1 34 100 2. p é 1 da: Az ötvözet összetétele: Zn 5,9% Mg 2,6%, Mn 1,0% Si 0,75% 60 Hirtelen lehűtés kezdő hőfoka ff B ff s Ö Törésig tartó idő C» kg/mm'3 kg/mm2 % napokban 525 400 49,8 48,9 45,2 43,0 10,8 13,0 10 400 A két példa közül az elsőben a 400 C°ról hirtelen lehűtött próbák kedvezőbb értékeket adtak. A második példában a la- 75 lálmány szerinti eljárásnál ugyan a szilárdsági értékek valamelyest csökkentek, e csekély mértékű csökkenésnek azonban nincs jelentősége azzal a ténnyel szemben, hogy az ötvözetek korrózió és a huzofeszütt- 80 ségek egyidejű behatása alatt lényegesen 'kedvezőbben viselkedtek, mint az eddig szokásos eljárással kapott ötvözetek. A kísérletsorozalból általánosságban az következik, hogy az ötvözeteknek a korrózió 85 és a húzófeszültségnek egyidejű behatásával szembeni érzékenysége a hirtelen való lehűtés kiindulási hőmérsékletének csökkentésével együtt csökken és hogy 450 C° alatti kiindulási hőmérsékletnél gyakor- 90 latilag eltűnik. További példák kapcsán kimutatjuk, hogy a hirtelen való lehűlés kiindulási hőmérséklete aránylag igen mélyre csökkenthető. Ugy találtuk, hogy a fentemlí- 95 lett érzékenység csökkentése szempontjából különösen előnyös, ha 250-350 C°-ok közötti hőmérsékletre hevítünk.. Általánosan eddig az ötvözetek homogenizálása végett azokat 450—550 G°-ra hevítették. 100 Ha az ötvözetet ilyen alacsonyabb hőmérsékletre hevítjük, akkor a homogén állapot elérése végett az: izzítás idejét meg kell hosszabbítani. Ennek dacára bizonyos esetekben a teljes homogenizálás nem si- 105 kerül. Ettől a hátránytól azonban, amely gyakorlatilag a kiválatással való edzhetőség csökkentésében jelentkezik, eltekinthetünk. Kitűnt ugyanis, hogy a találmány szerinti eljárással készült ötvözeteknek a ne magasabb hőfokokon homogenizált, tehát kiválatásos edzéssel jól kezelhető ötvözetekkel szemben az az előnyük van, hogy korrozió-hatás és húzófeszültség egyidejű
