127648. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti berendezés

2 12 76 4 8. sza a —14— és —5— billenőkarokat, amelyek a —10— mozgócsuklókkál vannak felerősítve; a —2— tartórudakra. A —3— szabályozó rögzítőcsavarokkal a —-2— tartóru-5 dakat a legmegfelelőbb magasságban erősítjük meg. A —11— kikapcsoló-rudak működésen kívül alsó végeikkel a —14— billenőkarok kampójain nyugszanak, míg a —11— kikapcsoló felső végei a nyitott 10 állapotban lévő gőzbevezető cső szelepével, a —6— kikapcsoló a vészfék elzárt karjával van összeköttetésben. A —13— és —8— rugók alsó végei az alvázhoz, felső végeik a —11— és —6— kikapcsolóruda-20 kon lévő kampókhoz vannak erősítve ,és így a kikapcsoló rudakra állandó húzást gyakorolnak lefelé. A kapcsolőrudak csak a —12— és —7— ütközőig eshetnek le. Az I. ábra szerinti kikapcsolószerkezet 25 működése abban az esetben, ha a vonal foglalt, a következő: Ha a —18— csuklón elforduló —16— billenőkar függélyes helyzetében tilosra áll és ha a mozdonyvezető a rossz látási viszonyok miatt a szemafor 30 jelzését nem venné észre, az elől lévő —14— billenőkar beleütközve a -16— billenőkarba, elmozdul és a —13— rúgó állal lefelé húzott —11 - kikapcsolókart lerántja, a —12— ütközőig és így önműködően! 35 a kikapcsolókar elmozdításával, ennek felső végével a gőzbevezető csapot elzárja, ezzel megszünteti a mozdony hajtóerő szolgáltatását. Ugyanakkor a —4— billenőkar szintén 40 hátramozdul a —16— billenőkarba való ütközése miatt, ez a billenőkar a —8— rugók által a —7— ütközőig lehúzott —6— kikapcsoló karnak a felső végével összeköttetésben lévő vészféket hozza üzembe. 40 Tehát az alkalmazott gőzelzárással és a vészfék üzembehelyezésével a vasúti szerencsétlenségeket az önműködő biztonsági berendezéssel tilos állású szemafor dacára is elhárítottuk. Amikor a vonal szabaddá 45 válik, a mozdonyvezető a —11— és —6— kikapcsoló karokat eredeti helyzetébe állítja vissza és erre a —4—rugók a —14—; és —5— billenőkarokat újra függélyes helyzetbe hozzák. Szabad jelzésnél a —19— ál-50 lítókarral függélyes helyzetéből elmozdítjuk a —16— billenőkart, elkerülve ezzel azt, hogy a —14— és —5— billenőkarok beleütközhessenek. Ez a kapcsoló berendezés, közvetlenül az állomások előtt van 55 elhelyezve, a sínpár jobb- és baloldalán. A fentiekben ismertetett szerkezetnél a mozdonyon lévő ütközőket (a gőzelzárót és a fékemeltyíít) a pályának oly ütközője mozgatta, amelyet kézzel, illetve a szemaforral állítunk. A következőkben a talál- 60 mány .oly változatát írjuk le, amelynél a pályán lévő ülközőt a vonat utolsó kocsiján lévő alkatrész önműködően, szabályozza. Emiéi a kivitelnél a pálya vonalszakaszokra van osztva oly kép, hogy min- 65 den egyes szakaszban egyszerre csak egy vonat lehet. Ha ugyanis vonat nem jár a pályán, az összes ütközők, amelyek a-vonalszakaszhatároknál vannak, szabad állásban vannak, vagyis nem állanak függőié- 70 gesen, hanem ferdén vannak és így a mozdony fentemlített ütközőnek pályáján kívül vannak. Ha vonat fut ki az állomásról, áthalad az első ilyen szabad, állásában lévő ütköző fölött és belép az első vonalszakasz- 75 ba. Mikor azután az utolsó kocsi halad el az ütközőszerkezei mellett, azt tilos állásba hozza, vagyis függőlegesre állítja és így ha most másik vonat indulna ki az állomásról, annak mozdonyán lévő emeltyűk 80 ebbe az ütközőbe ütődve, a vonatot megállítanák. Mikor az előbb említett vonat elhagyja az első vonalszakaszt, vagyis áthalad a második ütközőszerkezet jelző fölött, az utolsó kocsi ezt az ütközőt füg- 85 gőleges helyzetbe hozza, vagyis tilosra állítja és egyidejűleg a mögötte lévő eddig tilosán volt ütközőt szabad állásra hozza. Ez a folyamat tovább folytatódik, vagyis mindig az az ütköző, amelyik közvetlenül 90 a vonat mögött van, vagyis amelyik annak a vonalszakasznak hátsó határolója, amelyikben a vonat'éppen halad, tiloson van, a többi ütköző pedig szabadon. Ezt a működésmódot szemlélteti az V. 95 ábra, amely vázlatosan csak elvileg ábrázolja a szakaszokra osztott vonalat és az egyes szakaszhalároknál lévő ütközőszerkezeteket, amelyek egymással egyenlőek és amelyeket a, b, c, d és e-vel je- 100 1 öltünk. Amint a rajzon látható, valamenynyi —22— ütköző ferde helyzetben van fektetve, vagyis szabad állásban van, kivéve a c jelű —22— ütközőjét, amelyik közvetlenül a V vonal mögött van. Ha 105 a vonat továbbhalad a felrajzolt helyzetből és eléri a következő d ütközőszerkezetet, a mozdonyon lévő működtetörudak áthaladnak a lefektetett —22— ütköző fölött anélkül, hogy érintenék, de a vonat utolsó no kocsiján megerősített ütköző beleütődik a —25— emeltyűbe és azt elfordítja, miáltal ez az emeltyű a —30— huzal révén elfordítja a mögötte lévő c jelző —22—