127647. lajstromszámú szabadalom • Berendezés katódsugár erősségének jelzésére, főként távolbalátó vevő

2 127647. induló sugarakat a lencsék gyújtópontjukban egyesítik. Ezáltal az emulzió e helyeken megfeketedik és a lencserendszer, /gyújtópontjaiban átlátszatlan felületeleme-5 ket kapunk. Az 1. ábrán feltüntetett távolbalátóvevőberendezésnél —10— a képvevőcső, —11— és —12— sorfrekvencia- és sorszakaszfrekvencia-generátor, melyeknek kilo menőkörei a hozzájuk tartozó —13— és —14— eltérítőtekercsekkel vannak összekötve. A —10— képvevőcső a szokásos sugárgerjesztőrendszerrel van felszerelve, amelynek —15— katódja, —16— fűtőszála, 15 —17— vezérlőrácsa, —18— gyorsítóelektródája, —19— fókuszanódja és második —20— anódja van; a csőbura belső felületét vezetőréteg borítja. A sugárgerjesztőrendszer arra való, hogy a —C— katód-20 sugarat a —21— ernyőre irányítsa, úgyhogy éles gyujtófolt keletkezzék. A katódsugárcső különböző elektródáihoz a szükséges feszültségeket alkalmas feszültségforrásból, pl. a —22— feszültség-25 osztóból vezetjük. A látóírekvenciás-modulációs feszültséget, a —24— levezető-ellenállással ellátott —23— vezetéken át, a —17— vezérlőrácshoz vezetjük. A szokásos katódsugárcsöveknél a —21— 30 ernyő rendszerint fluoreszkáló-ernyő, amely felvillan, ha a katódsugár a letapintási folyamat közben gerjeszti. A leírt rendszer működési módja a szokásos: fluoreszkáló-ernyőnek ernyőként! alkalma-35 zásánál ismeretes, ennek részletes leírása tehát felesleges. A folyamat — röviden — a következőkép játszódik le: A sugárgerjesztő-rendszer a katódsugarat, ismert módon, az ernyőre irányítja. A —11— és 40 —12— generátorokban keletkező elterelőáramokat ia —13— és —14— elterel őtekercsiekbe vezetjük avégből, hogy a katódsugarakat vízszintes és függőleges irányban el tere] ői mágneses mezőket létesítsünk 45 és ezzel az ernyőn vízszintes, párhuzamos soroknak egymásután következő mezőit utánképezzük. E folyamat közben a sugár erősségét a —17— vezérlőrácshoz vezetett látófrekvenciamodulációs feszült-50 ségmek megfelelően vezéreljük. A képeket a fluoreszkálóernyőn egymás után következő, megváltozott intenzitású fénypontok létesítik. A leírt fluoreszkáló-ernyővel felszerelt katódsugárcső általában kielégítő 55 ugyan, azonban a csőnagyság, szükségképpen, a reprodukálható képnagyságot is határolja. Emellett az ily fluoreszkáló-ernyő rendszerint nem ad akkora fényerősséget, hogy a reprodukált képnek külön ernyőre vetítést és felnagyítását megen- 60 gedje. A találmány olyan javított —21— ernyő, lamely gyakorlatilag használható villamos átlátszóság-vezérlést enged meg. Evégből a rajzon —25— lámpával jelölt fényfor- 65 írást a —10— cső átlátszó oldalán, a —21— ernyővel szemben rendezzük el. A —25— lámpa izzószála számára megfelelő —26— iáramforrást alkalmazunk, azonkívül —27— reflektort és —28— kondenzorlencsét is 70 alkalmazhatunk, hogy a lámpa fényét összpontosítsuk és párhuzamos sugarakban ,ai ernyő belső felületére vessük. A cső szemközti oldalán —29— vetítőlencserendszer van elrendezve, úgyhogy az ernyőn repró- 75 dukált képek a rajzon nem ábrázolt ernyőre vetíthetők oly célból, hogy a képnek megnagyobbított reprodukcióját kapjuk. A —21— ernyő szerkezete és működési, so módja a 2—5. ábrákból tűnik ki. Az ernyő átlátszó —30— felületet tartalmaz, amelynek felszíne úgy van kialakítva, hogy nagyszámú, egymás mellett elrendezett apró konvex, —31— lencseeleme van. A fe- 85 lület egy része, a lencseelemekkel együtt, a 2. ábrán látható. A lencseeleimek alakja olyan, hogy fókusztávolságuk, gyakorlatilag, a —30— lemez vastagságával egyező,; iúgyhogy a lencseelemek párhuzamos fény- 90 [sugarakat a —30— lemez szenibeníekvő, [felszínének egyes felületein a gyujtóponttoian egyesítenek. A —32— ernyőt, melynek (egyik részét a 3. ábra tünteti fel, a —30— lemez külső felületén rendezzük el. Ez 95 az ernyő általában átlátszó. Azok a felületelemek azonban, amelyek a rajzon —32a— val vannak megjelölve és amelyeken a, [fénysugarakat a lencserendszer rendesen, a gyújtópontban egyesíti, átlátszatlanok. A 100 4. ábrán a lemeznek ia 2. ábrán látható részét a 3. ábrán feltüntetett megfelelő ernyőrészhez illesztve ábrázoltuk. A —32— lemezt és ennek lencseelemeit célszerűen átlátszó ialzaton, pl. üvegen el- 105 rendezett, kvarcból vagy más alkalmas, anyagból készült, gömhalakú átlátszó elemekrétege alkothatja. Ezt a szerkezetet azután ömledésig felhevítjük, mire a gömb-* alakú elemeket úgy nyomjuk az üvegal- 110 &atha, hogy gyakorlatilag egységes szerkezetet kapunk. A katódsugárcsövet azután az! 1. ábrán látható módon, a cső egyik végét alkotó lemezszerű lencseszerkezettel