127617. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rudak és csövek előállítására üvegszerű anyagokból

Megjeleni 1941. évi augusztus hé 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 127617. szám XVII./e. osztály. — I. 4168. alapszám. Eljárás és berendezés rudak és csövek előállítására üvegszerű anyagokból. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég, Újpest. A bejelentés napja: 1939. évi december hó 9. A találmány eljárás és berendezés rudak vagy csövek folytonos előállítására olvasz­tott üvegszerű anyagokból. Üvegszerű anya­goknak jelen leírásban és igénypontokban! 5 azokat nevezzük, melyeket tudományosi szempontból szokás üvegnek nevezni; és, melyek definíciója pl. Ullmann »Encyclo^ pädie der technischen Chemie« című mun­kajának 1930. évi kiadásában e mű 5. kö-10 tete 740—741. oldalain található, azaz me­lyek tulajdonképen szilárd folyadékok és így nem határozott olvadásponton, hanemi bizonyos olvadási hőmérséklettartomány^ ban mennek át szilárdból cseppfolyós hal-15 mazállapotba. Üvegrudak és üvegcsövek folytonos elő­állítására már ismeretes az olyan eljárás, melynél a megolvadt üveget üvegolvasztó­kemence üvegteréből kivezető csatornán 20 át az e csatorna vége alatt helyetíoglalói forgatható ferde helyzetű forgástestre, azj ú. n. pipára, folyatták rá. A pipára felülről ráömlő üveg a pipa forgatása közben ar­ra mintegy rácsavarodott, vagyis azt tel-25 jesen körülvette és a ferdén elhelyezett pipa elvékonyodó alsó vége felé vándo­rolt, ahonnan rúdalakban folytonosan le lehetett húzni. Ha a pipát tengelymenti furattal látták el és ezen át levegőt vagy 30 más gázt fújtak az alsó pipavég felé, meg­akadályozták azt, hogy a pipa köpenyé­ről lehúzott üveg összezáralhasson és így a lehúzáskor üvegcső keletkezett. : A fentiekben ismertetett eljárás, mely 35 Dianner-féle eljárásként ismeretes, jól be­vált viszonylag alacsony hőmérsékleten lá­gyuló és cseppfolyósodó, nehezen üvegte­lenedő, azaz csekély kristályosodási sebes­ségű anyagokból álló üvegrudak és üveg­csövek előállítására. 40 Nehézségek merülnek fel ellenben, ha ezt az eljárást a magasabb hőmérsékle­teken cseppfolyósodó ú. n. keményüvegek­nek és általában a könnyen üvegtelenedo vagyis kristályképződésre hajlamos üveg- 45 fajtáknak rudakká vagy csövekké való fel­dolgozására akarjuk felhasználni. A szóbanforgó eljárás szerint dolgozva ugyanis az üveget az olvasztókemencéből; való kilépése és a pipáról történő lehúzása 50 között, azaz a csatornán és a pipán való áthaladása közben, olyan hőmérsékleten kell tartani, mely a feldolgozás szempont­jából megkívánt viszkozitást biztosítja. E célból azt a teret, mely az említett c&ator- 55 nát és a pipát magában foglalja, megfe­lelő hőmérsékletre szokták fűteni. A kellő! viszkozitás elérésének szempontja általi meghatározott azon hőfoktartomány azon­ban, amelyen az ismert eljárás szerint fel- 60 dolgozott anyag az olvasztótérből való ki­lépése és a pipáról való lehúzása közben­keresztülhalad, magában foglalja azokat a! hőfokokat, amelyeken a kristályképződésj sebessége a legnagyobb, vagyis amelyekj 65 az elüvegtelenedés szempontjából a legn veszélyesebbek. Nyilvánvaló tehát, hbgy könnyen kristályosodó, azaz nagy kristá-t lyosodási sebességű anyagok esetében tfennáll annak a veszélyé, hogy az üveg 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom