127602. lajstromszámú szabadalom • Hasítékos magnetroncső, melynek ultrarövid hullámokhoz való négy vagy több anódaszegmense van

Megjelent 1941. évi augusztus hó 1. MAGYAR KIRÁLYI ffiSHf SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 127602. szám. IVII./j. osztály. — T. 6574. alapszám. Hasítékos magnetroncső, melynek ultrarövid hullámokhoz való négy vagy több anórtaszegmense van. Telefonkén Gesellschaft für drahtlose Telegraphíe m. b. H., Berlin. A bejelentés napja: 1940. évi szeptember hó 19. — Németországi elsőbbsége: 1939. évi szeptember hó 26. A találmány hasítékos magnetroncső, melynek négy vagy több anódszegmense van és amelynél az azonos fázisban rezgő szegmensek közvetlen összekötése által két 5 vagy több oly csoportot kapunk, amelyek között rezgő rendszer van. Többszörösen (megosztott anodájú magnetronosöveknél egyes szegmenseket kengyelek útján szok­tak egymással összekötni. Ezeknek az ösz-10 székötő kengyeleknek az a hátrányuk^ bogy alkalmazásuk az elektródarendszert részaránytalanná teszi és a kölcsönös szeg-Jnenskapacitást fokozza. Ezért a várako­zással szemben a hullámhossz rendszerint 15 nem kívánatos módon megnövekedett. A találmány a szegmenseket összekötő kengyelek különösen előnyös kialakítása és a rezgőkör oly elrendezése, amely nor­jmális méretviszonyú rezgőkörök mellett 20 lényegesen rövidebb hullámok előállítását teszi lehetővé. A találmány értelmében hasítékos mag­netroncsöveknél az azonos fázisú szegmen­seket egymással két oly gyűrű útján köt-25 jük össze, amelyek az anódarendszert mind­két végén körülveszik, vagy attól oldalt vannak elrendezve és amely gyűrűkhöz az egymással összekötött szegmensek csat­lakoznak, mimellett a rezgő elemeket a 30 két gyűrű közötti legalább két összekötő kengyel alkotja. A találmány egyik példakénti kiviteli alakját az 1. ábra mutatja. E megoldásnál 'iaz anódaszegmenseket páronként két RÍ 35 és R2 gyűrű köti össze, amelyek az anóda­rendszert két végén körülveszik. Ezzel a teljes részarányosságot biztosítottuk. A két gyűrűhöz a rezgő köröket alkotó két Sj , és S2 kengyelt csatlakoztatunk, amelyek egymással célszerűen 90°-ot zárnak be, 40 úgy hogy egymással nincsenek csatolva. Ennek következtében a szegnienskapacir tásokból minden egyes rezgő elemre csak a fél érték esik, úgy hogy az elérhető hul­lámhossz rövidebb, mint amilyen csak 45 egyetlen rezgőkengyel esetén volna. Minél több rezgőelemet alkalmazunk, annál elő­nyösebben használhatjuk ki a szegmenska­kapiacitásokat. A határesetben a rezgőele­mek az egész anódarendszert tengelyszim- 50 inetriásan veszik körül. Ilyen példakénti ki­vitelt a 2. ábrában tüntettünk fel. Előnyösen ez esetben az anódrendszer és a katóda közötti teret, amelyet az S rezgőelem nem Zár le, külön A fedőlemezekkel zárhat- 55 juk le. E fedőlemezek az S lengőelenl földpotenciálra kapcsolt külső oldalával kapacitásosan vannak csatolva, úgy hogy az egész rendszer nem sugároz és így csil­lapítás nélkül dolgozik. A katódahozzáver- 60 zetések az A lemezekkel vagy az S rez­gőelemmel szintén közvetlenül kapacitásom san, tehát nagyfrekvenciát vezető módon lehetnek csatolva, vagyis földpotenciáljuk lehet. A hasznos energiát az 1. ábra szer- 65 rinti berendezés esetén például E ener­giavezetéken át vehetjük le, amely a szeg­menseket összekötő két gyűrűhöz csatla­kozik. A 2. ábrabeli kiviteli alaknál az energiát például az A lemezek egyikében 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom