127592. lajstromszámú szabadalom • Szárazelemes zseblámpa
Megjelent 1941. évi augusztus hó 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127592. szám. VH/h. osztály. — L. 8233. alapszám. Szárazelemes zseblámpa. László Ferenc magántisztviselő, Budapest. A bejelentés napja: 1940. évi október hó 24. A szárazelemes zseblámpák, az elemet befogadó zárt fém tokból és a tokra szerelt lámpából és kapcsolószerkezetből állanak. E tokok előállítása költséges, külö-5 nősen pedig a jelenlegi fémanyaghiány következtében a zseblámpatokok előállítása és azok beszerzése körülményes. A találmány tárgyát képező zseblámpa e hátrányokat kiküszöböli. A zseblámpa, 10 melynél az izzólámpatest, valamint a kibekapcsolószerv egy sapkába van beépítve, mely a szárazelem végére húzható, lényege az, hogy a sapka szigetelőanyagból áll és azon az izzólámpa üvegburáját be-15 fogadó üreg van kialakítva, melynek a sapka belsejébe nyúló része csavarmenetes hüvely és e hüvelynek a kapcsolószerv felé nyúló falán hasíték van, melyen át a kapcsoló tolóka érintkező vége az izzólám-20 pávai érintkezésbe hozható. A csatolt rajzon a zseblámpa egyik pél. daképen felvett kiviteli alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a zseblámpa függélyes hossz-25 metszete, a 2. ábra pedig felülnézete. A rajzon —a— a szárazelem, melynek felső részéből —b, c— fémágak nyúlnak ki. A szárazelem e felső végére van fel-30 húzva a —d— sapka, mely a rajzon, feltüntetett kiviteli alaknál műanyagból van előállítva, lehet azonban tetszésszerinti más szigetelőanyagú. A sapka hüvelyszerűen lenyúló —e— fala húzható rá a szá-35 razelemre, miáltal az elem felső vége le van zárva. A sapka —d— lapján az —f— izzólámpát befogadó —g— fej van kialakítva, melynek a sapka belsejébe nyúlói —h— nyúlványa üreges és belső csavarmenettel van ellátva. FJbbe csavarolható; 40 az izzólámpa csavarmenetes vége. E nyúlványnak a kapcsoló felé eső részén —1— hasíték van, melyen át a lámpa csavarmenetes —o— fémhüvelye a kapcsolószerv' vei érintkezésbe hozható. Az izzólámpa 45 —j— vége a sapka belső terébe nyúlik. A sapka fedőlapján —k— hasíték van, melyen át az —m— kapcsolótolókát mozgató —n— fej átnyúlik. Az —m— tolóka vége előretolásnál az izzólámpa csavar- 50 menetes fémhüvelyével érintkezik. Az —m— tolóka ráfekszik a szárazelem —c— fémnyúlványára és azon csúsztatható, a szárazelem —b— fémnyúlványa pedig nekifekszik az —f— izzólámpa alsó 55 —j— végének. Ha most az —m—tolókát az —n— fej után az izzólámpatest felé toljuk, az érintkezik a lámpa csavarmenetes fémhüvelyével és így az elem mindkét vezetéke a lámpatesthez van kapcsolva, te- 60 hát a lámpa izzik. Ha a kapcsolótolókát visszafelé húzzuk, az áramkör megszakad és a világítás megszűnik. Célszerű a sisak hüvelyszerűen lenyúló —ie— falát úgy kialakítani, hogy az szoro- 65 san ráhúzható legyen az —a— elemre, lehet azonban e hüvelyre tetszésszerinti rögzítőszervet alkalmazni. A rajzon feltüntetett kiviteli alaknál az —e— falban —p— rögzítőcsavar van ki- becsavarhatóan 70