127584. lajstromszámú szabadalom • Berendezés áramlási sebességek mérésére
2 127584 áramlással kapcsolatban tekintetbe jövő keresztmetszet és v az átáramlási sebesség. Ha ezek szerint azt kívánjuk, hogy az 5 átáramlási intenzitás, tehát a Q érték állandó maradjon, úgy, amint a fi együttható, pl. hőmérsékletingadozások következtében változik, a v értéknek kellene százalékosan azonos mérvben ellenkező érte-10 lemben változnia. Mivel a . fi együttható csupán az anyag minőségétől függ, azonban nem függ a v érték nagyságától és csakis a Q értéket befolyásolja, másrészt pedig v egyedüli érték, amelyre a mérést 15 a Q mennyiség megállapítása szempontjából alapítjuk, téves jelzést kapunk nemcsak oly mérések esetében, amelyek tisztán a sebesség megállapításán alapulnak (pl. számkerekes, csavarkerekes, Wolt-20 mann-rendszerű mérők stB. esetében), hanem, mivel a hatékony nyomás, azaz a közvetlenül a nyílás előtt és után mért sztatikái nyomások közötti különbség, v2 tel arányossá változik, valamennyi, e kü-25 lönbözeti nyomást hasznosító eljárás szerint dolgozó mérések esetében is, pl. aho] a hatékony nyomás létesülését eredményező szervként fúvókát, éles falú fojtónyílást, Vicnturi-csövet, mérőcsapot vagy 30 effélét alkalmaznak, továbbá mindenféle fajtájú úszómérők és a részleges áramot mérő berendezések esetében is. A mérőnyílásoknál lejátszódó áramlási folyamatok kritériuma az úgynevezett Rey-35 nolds-szám, mely valamennyi, itt mérvadó befolyásolási értéket összefoglalja és azt fejezi ki, hogy milyen arányban állanak a valamely áramlásban fellépő mozgatóerők az illető közegen belül hatékony 40 súrlódási erőkkel. E,z a két erőcsoport határozza meg az áramlás képét (a sebesség eloszlását a mérési keresztmetszeten^ a sugárkontrakciót) a mérőnyílásra vonatkozóan, így tehát a fi együttható a Rey" 45 nolds-számtól közvetlenül függ, mivel ez felismerhetővé teszi azt, hogy egyrészt a viszkozitás és a sűrűség, másrészt a dinamikus erők a mérőnyílásból kilépő sugárban a fi együtthatót mily módon befo-50 lyásolják. Hogy a fi együtthatónak a határkörzetben vagy kis Reynolds-számoknál nem kívánatos viselkedését a mérésből kiküszöböljék, megkísérelték azt, hogy külön-55 bözeti nyomásméréseknél a lényegileg a sugárkontrakciót meghatározó fizikai tényezők befolyását éles falú nyílások segélyével legalább részben enyhítsék azzal, hogy a kisebb nyomás elvételezésének helyét közvetlenül az éles falú nyílás, a leg- 60 szűkebb keresztmetszet, síkjába helyezték. Azonban ezeknél az ismert berendezéseknél is a fi együttható bizonyos mérvű változékonysága még megmarad, mert laz a megoldás csupán a mozgatóerőkkel élőidé- 65 zett sugárdeformációt teszi ártalmatlanná, a viszkozitások befolyása által előidézett sugárdeformáció hatását azonban nem küszöböli ki. Mivel az említett együtthatónak a Rey- 70 nolds-számtól való függősége fúvókáknál ellentétes értelmű az éles falú nyílás esetében mutatkozó függőséghez képest, javasolták már oly mérőnyílás alkalmazását, melynek először átjárt része fúvókakénty 75 ezt kővetően átjárt része pedig éles falú nyílásként hat. A fúvókát itt kb. 100° nyílásszögű, csonkakúpköpeny, a »rekesztéket« ipjedig az e célból élesen levágott csonkakúpnak a kúp csúcsára néző végíelülete 80 alkotta. Az ilyen berendezéseknek azonban az a nagy hátrányuk, hogy a legkisebb mérvű elszennyeződés esetén is nemcsak maga a fi együttható változik igen nagy mértékben, hanem a fi együttható és a 85 Reynolds-szám között is előre nem látható függőség mutatkozik. A mérés itt nemcsak az egyik vagy a másik értelemben válik hamissá, hanem egyáltalában teljesen ellenőrizhetetlenné válik. 90 Javasolták már egőolajok változó nyúlósságának a lángzóhoz való táplálásra kifejtett befolyásával kapcsolatosan e befolyás kompenzálását akként, hogy a tápvezetékbe az állandó nyomáson tartott 95 olajforrás és a lángozó közé éles szélekkel határolt, ismert szerkezetű fojtónyílást iktattak, mely a tápvezetékkel kölesönhatásos alapon akként működött együtt, hogy az e tápvezetékben az égőolaj változó visz- 1C0 kozitásánál fellépő különböző nyomásesések a nyomáskülönbséget a fojtónyílásnál növekedő viszkozitásnál csökkentették, csökkenő viszkozitásnál pedig növelték. 105 Az imént jelzett ismert eljárással csak igen kis viszkozitásbeli különbségeket lehet kompenzálni. Ennek az eljárásnak az alkalmazhatósága lényegileg folyadékok viszonylag rövid csővezetékekben való táp- no lálásánál szükséges szabályozás körzetére korlátozódik, mint pl. olajlángzók, elgázosítók, stb. égőolajokkal vagy effélékkel való táplálása esetére, aholis ezeknek az
