127572. lajstromszámú szabadalom • Villanófényű lámpa, különösen fényképészeti célokra

Megjelent 1941. évi augusztus hó 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127572. szám. IX/f. osztály. — T. 6463. alapszám. 10 15 Villanófényű lámpa, különösen fényképészeti célokra. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H., Berlin, mint Hauser Michael, Augsburg jogutódja. A bejelentés napja: 1926. évi december hó 14.* Minden ismert villanófényű lámpánál a villanófény hordozója (villanópor vagy szalag) nyilt lánggal ég el. Ennek követ­keztében tűzveszéllyel szemben különleges biztonságokra van szükség. Ha porkeveré­ket alkalmazunk, akkor a keveréket csak közvetlenül a használat előtt szabad elké­szíteni, mert a kész keverékek a levegőn hatékonyságukat hamar elveszítik. Az el­égés robbanásszerűen megy végbe, több vagy kevesebb zajjal, ami sok emberi nyug­talanít és megijeszt. A láng egyenetlen és oly nagy kiterjedést ér el, hogy a fény­nek rekesszel vagy reflektorral való el­oszlása nehéz vagy lehetetlen. Az elégés­kor fejlődő erős füst- és gőzfelhő szabadon kiLerjedhel és a levegőt állátszaUanná leszi, úgyhogy villanófénnyel végzeit egymásutáni löb'b felvétel, kicsiny zárt helyiségben nem 20 foganatosítható. Ezenkívül az égéstermékek a légzőszervekre is károsan hatnak. A találmány értelmében a nyilt láng­gal égő; eddig ismert villanófényű lám­láknak ezeket a hátrányait kiküszöböljük. 25 Evégből a villanófény hordozóját oly át­látszó, üreges test belsejében rendezzük el, amelyből a levegőt vagy más gázt tel­jesen vagy részben evakuáltuk. Az égés tehát zárt térben folyik le és így minden -30 nemű tűzveszély ki van küszöbölve. A lámpának a vjjlanólángot adó test leégése­kor való törése ki van zárva, mert a légtöltés hiányzik, illetőleg olyan kicsiny, hogy annak felmelegedése és kitágulása kö­vetkeztében számotlevő nyomásnövekedés * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. badalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés 35 nem lép fel. A láng az üreges test szűk lerere van korlátozva. Ennek következté­ben gömbalakú villám rendkívüli fényes­sége létesül, melynek fénye a lámpán köz­vetlenül megerősíthető ernyővel minden 40 kívánt irányban leernyőzhető, illetőleg ref­lektálható. Az elpuffanás zajtalan, meri a hang vákuumban nem terjed. Az égési gá­zok nem hatolhatnak kifelé, hanem az üre­ges test falain csapódnak le, ezért ugyan- 45 abban a térben egymásután tetszőlegesen sok villanófényt égethetünk le, anélkül, hogy a levegő átlátszósága csökkennék vagy a légzőszerveket izgatuók. Ha mint villámképzőket porkeverékeket 50 alkalmazunk, úgy nem kell attól tartani, hogy hatékonyságukat elvesztik, mert az evakuált üreges fest csekély levegőtartalma nem káros hatású. Villanófénynek vákuumban való előál­lításához természetesen csak olyan anya­gok jönnek számba, amelyek oxigént le­adó szereket, például mangánszuperoxidot és ammoniumnitrátot tartalmaznak. Az égés mikéntje hígított gázok bevezetésé­vel akként befolyásolható, hogy robbaná­sokat megakadályozunk és az égést elő­segítjük. A villanófényt létesítő anyag meg­gyulladását többféle módon hozhatjuk lét­re, például vegyi úton, mechanikusan vágj? 65 melegítéssel. A gyakorlatban előnyös, ha a gyújtást villamos árammal végezzük, ami­kor a villanófényt adó testet drót, szalag, spirális, cső vagy más hasonló test alak­jában, közvetlenül vagy közvetve, mint a 70 rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák sza­napja. 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom