127561. lajstromszámú szabadalom • Robbanó égési turbina

Megjelent 1941. évi augusztus hó 1. MAGTAR ilRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127561. szám. V/d/2. osztály. — H. 10798, alapszám. Robbanó égési turbina. Dr. Ing. Holzwarth Hans mérnök, Düsseldorf. A bejelentés napja: 1928. évi április hó 12.* A találmány abból a felismerésből indul ki, hogy a robbanó égési turbinák hatás­foka úgy fokozható, hogy a fúvókakereszt­metszet a robbanókamra térfogatától füg-5 gően meghatározott értékeket vesz fel. A kísérletek azt eredményezték, hogy a robL bánó égési turbinák hatásfoka nagymér­tékben függ azoktól a körülményektől, me­lyek között az égési gázok hűtése vógbe-10 megy, midőn ezek a robbanókamra nyi­tott elzárószelepe mentén a fúvókákhoz áramlanak, melyekből azokat, pl. a futó­keréklapátok megcsapatására bocsátjuk ki. Ez a hűtés a szokásos módon, úgy megy 15 végbe, hogy hűtött köpeny veszi körül azt a vezetőcsatornát, melyen át az égési gázokat a robbanókamrából és a nyitott elzárószelep mentén a fúvókákhoz vezetik. Ha a robbanó égési turbina hatásfokát 20 növelni és hőgazdaságosságát javítani akarjuk, akkor az égési gázok hőjének a hűtött falakra való átszármazását bi-< zonyos legkisebb mértékre kell korlátozni. Ebből a felismerésből folyólag javasolták 25 már, hogy a robbanókamra kibocsátó ré­szénél alkalmazott elzárószelepet lehető­leg gyorsan nyissuk, hogy a hőátadás idő­tartama megrövidüljön. Hasonlóképen a fúvókákban az égési gázok átbocsátására 30 nagy keresztmetszetet létesítettek, hogy kis mértéken tartsák azt az időtartamot, mely­ben az egy-egy robbanásból származói tel­jes égési gáztöltés a fúvókákon átáramlik. Ezzel szemben a találmány azon a felis-35 mérésen alapszik, hogy az áramlás liő-Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. kicserélési összidejének ez a csökkentése nem vezet eredményre. Ezeket a felisme­réseket könnyebb megértésük végett a raj­zok 3—5. ábráin ábrázolt diagrammok kap­csán magyarázzuk meg. 40 A 3—5. ábrák szerinti diagrammokon mindenekelőtt robhanóeljárással dolgozó égési turbina robbanó kamrájának nyo­másviszonyait vázlatosan ábrázoltuk: az or­dináták a nyomásokat, az abszcisszák pe- 45 dig az időt jelentik. így a két függélyes 1—1 és 1'—1' vonal két egymást követő munkaszakasz azonos állapotait jellemzi. Ugyanezekbe a diagrammokba az elzáró­szelep emelkedésének diagrammját is be- 50 rajzoltuk, még pedig a szakadozott ABC D E vonalakkal; a szelep A-nál nyílik', C-nél teljesen nyitott és ebben a teljes nyitási helyzetben a D időpontig marad, melytől kezdve a szelep D—E idő alatt 55 fokozatosan záródik. Itt B-vel azt a pontot jelöltük, melynél az elzárószelep részben, annyira nyílt ki, hogy a szabaddá tett ki­bocsátó szelepnyílás a fúvókacsatornák) legkisebb összkeresztmetszetével, vagyis azi 60 —f— értékkel válik egyenlővé; a B pont eléréséhez szükséges szelepemelkedést fi­val jelöltük. Mialatt a fúvókaszelep az A ponttól a B pontig nyílik, az égési gázok az elzárószeleppel szabályozott kibocsátó 65 keresztmetszeten át nagy sebességgel áram­lanak ki, mely égési gázoknál másodpecf­cenként 500 és 900 méter között van. A korábbi felismerések szerint amaz ér­tékek között, melyek az elégés ós az ezt 70 rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák

Next

/
Oldalképek
Tartalom