127542. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habarcshoz vagy habarcsképzőkhöz való folyékony, könnyen keverhető adalék előállítására, mely azokat vízhatlanná teszi

Megjelent 1941. ©vi augusztus hó 1. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 127542. szám. IV/h/1. (VIII a.) osztály. —'W. 7080. alapszám. Eljárás habarcshoz vagy habarcsképzőkhöz való, folyékony, könnyen keverhető adalék előállítására, mely azokat vízhatlanná teszi. Wunnersche Bitumen»Werke Gesellschaft mit beschränkter Haftung cég, Unna (Westfalen, Németország.) A bejelentés napja: 1940. július hó 23. — Németország! elsőbbsége: 1939. évi december hó 29. A találmány, eljárás habarcshoz vagy haharcsképzőkhöz való, folyékony, könyj pyen keverhető adalék előállítására, miélyt adalék azokat vízhatlanná teszi. 5 Ismeretes, hogy cementnek és betonanyagoknak, valamint mészhabarcsnak vízhatlan tulajdonságot tudunk kölcsönözni, ha mész-szappanokat és más zsírsavas fémsókat adagolunk hozzájuk. Ha ezek az 10 anyagok emulzió vagy víztartalmú pép alakjában vannak jelen, úgy azokat a habarcskeveréséhez szükséges vízhez, az u. n. keverővízhez adagoljuk. Az ilyfajta adalékok esetében a hatékony anyag már kész 15 formában van jelen. Másrészt azonban ismeretesek oly adalékanyagok, melyeknek a keverővízhez való adagolásakor a hatékony anyagok még nem jöttek teljesen létre, hanem csak a mésszel való vegyi 20 átalakulás következtében keletkeznek (pl. cementnél). Az utóbb említett adalékanyagok esetében gyakran alkalmazunk zsíremulziókat vagy alkáli-szappan^oldatokat, gyakran alkáliszilikátokkal együtt, továbbá 25 fehérje- vagy fehér jele bontási termékek oldatait. Tömítőanyag gyanánt javaslatba hozták már fehérjének és használt szulfitlúgoknak keverékét is clszappanosított olajokkal és zsírokkal, valamint el nem 30 szappanosítható zsíranyagokkal. Az adalékok kész mész-szappanok alakjában meglehetősen durva pelyheket mutatnak, úgy hogy jó hatás elérésére nagyobb mennyiség adagolására van szükség. 35 Ez azonban az eljárást megdrágítja. Az alkáliszappanokon és alkáliszilikátokon alapuló folyékony adalékoknak ugyancsak több hátránya van. A habarcskötőanyaggal való reakció igen gyorsan végbemegy, úgy hogy aránylag csak kevés kötőanyag- 40 részecske kerül vegyi hatásba az adalékkal a hatékony anyagnak durva pelyhek alakjában való képződése közben. A szerkezetben a mészelvonás ama részecskéktől, melyek a vegyi reakcióban részt vesz- 45 nek, igen nagy. Ennek az a következménye, hogy az ilyen részecskék; a megke'ményedési folyamatban nem vehetnek részt és okot szolgáltatnak a szilárdság csökkenésére, amit a durva pelyhekben 50 képződő részecskék alakja még kedvezőtlenebbül befolyásol. A sűrítő adalékoknál a folyékony halmazállapot bizonyos előnyöket nyújt ia pépszerű halmazállapottal szemben. Afo- 55 lyékony adalékok könnyen feloldódnak a keverővízben, kolloid formában oldva maradnak és nem üllepednek le, míg a pépszerű anyagoknak szervetlen töltőanyagai üllepedésre hajlamosak és ezért azokat ál- 60 landóan kavarnunk kel,l. A zsírsavas alkálivegyületekből és alkáliszilikátból álló habarcsadalék igen egyszerű előállítási lehetősége miatt kedvelt és a készítésnél fellépő hátrányokkal, ame- 65 lyek a habarcskötőanyagok szilárdságánlak csökkenésében jelentkeznek, a nyersanyagok olcsó ára miatt számolnak is. Azonkívül ez az adalék a keverővízben jól oldódik^ A találmány a végzett kísérletek! 70