127498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hajlítórúgók hordképességének növelésére, valamint előfeszültség alatt álló hajlítórúgó
2 1?7 498. le, egyenlően nagy előfeszültségeknek mindkét szegélyrétegben való elérésével eddig lemezrúgók csakis olyan keresztmetszeteinél alkalmazták, amelyeknél a sem-5 leges ^'szálak, távolsága a szegélyszálaktól egyenlő volt. A találmány szerint' előfeszültség alatt álló, hajlításra igénybevett rugók anyagának lehető legnagyobb kihasználását ér-10 hetjük el azzal, hogy a rúgókeresztmetszet szegélyszálaiban olyan előfeszültségeketlétesítünk, melyek iránya a tulajdonképeni üzemi feszültségekkel ellentétes, emellett a rúgókeresztmetszetet akként ala-15 kítjuk ki, hogy a valóságos üzemi húzófeszültségek a valóságos üzemi nyomófeszültségeknél kisebbek. Az anyagból a legnagyobb munkaképességet akkor hozzuk ki és a leghosszabb élettartam az esetben 20 várható, ha a valóságos üzemi húzó- és nyomófeszüllségek, egymáshoz legalábbis gyakorlati megközelítéssel, úgy aránylanak, mint a rúgó készítéséhez használt anyag kifáradási határai húzásra és nyo-25 másra. A rúgó előkezelésével a keresztmetszetben előbb oly előfeszültségeket létesítünk, amelyek a nyomott és húzott szegélyrélegekben a keresztmelszeti alak megfelelő választása folytán különböző 30 nagyságúak és számszerűen a szegélyrélegekben az anyag számára megengedhető értékeknek megfelelhetnek. Az előkezeléssel, így pl. feszültségeknek előzetes hajlítás révén való bevitelével, a rúgókereszt-35 metszetben rejtett nyomófeszültségek adódnak a rúgólemeznek az üzemi hajlítóterhelés folytán húzásra igénybevett oldalán, a rúgólemeznek a külső terhelés hajlítónyomatéka által nyomásra igény heveit oi-40 dalán pedig rejtett húzófeszültségek adódnak. A nyomó el őfeszültség nagyságát kisebbre kell választanunk a hajlításná) fellépő nyomóigénybevétellel szembeni folyáshatárnál (Quetschgrenze), amikoris a 45 húzó el őfeszültség nagysága a mindenkori keresztmelszeti alakból adódik. Mivel a hajlításra igénybevett "rúgó keresztmetszete akként alakítandó, hogy a húzás és nyomás oldalán a mindenkor megen-50 gedhető legnagyobb előfeszültségeket és terhelési feszültségeket lehetőleg elérjük, ezeknek az anyag által adott igénybevételi értékeknek megválasztásától függően kapjuk meg a semleges szálak helyzetét. 55 A legnagyobb feszültségű nyomott szálak távolsága a semleges szálaktól kisebb lehet, mint a legnagyobb feszültségű húzott szálak távolsága a semleges szálaktól. A keresztmetszeti alak határozza meg a külső terhelés hajlítónyomatékának hatására 60 a rúgólemez keresztmetszetében fellépő feszültségeket, mégpedig a szélső szálak a semleges övtől való távolságának megfelelően. Ezek a feszültségek jármű esetében a nyugvó teller okozta feszültségek- 65 bői és a röpítőerők, valamint lökőigénybevételek okozta feszültségekből tevődnek össze. A találmányt még részletesebben a rajzon látható foganatosítás! példái kapcsán 70 magyarázzuk meg. Az 1. ábra járóműveken általánosan szokásos, lemezrúgónak kialakított hordrúgó nézete. A 2. ábra erősen megnövelt léptékben az 1. ábra 2—2 vonala mentén vett 75 keresztmetszetet mulatja. A 3. ábra más kialakítású lemezrúgó keresztmetszete, amelyhez a feszül Iség lefolyását a 4. ábra mutatja. Az 5. ábrán lemezrúgó további keresztmetszete látható. 80 Az 1. ábrán nézetben látható hordrúgó rúgólemezekből áll és ezek, amint ezt a 2. ábra mutálja, a lemez felső felében vájattal vannak kialakítva. Ennekfolytán az N--.--N nullavonal lefelé tolódik el, úgy- 85 hogy a hordrúgók szokásos igénybevételi módjánál, amelyet az 1. ábra nyilukkal jelez, a húzásra igénybevett szegélyrétegek ez távolsága az N—.—N nullavonaltól megnövekedik, míg a nyomásra igénybe- 90 vett szegélyrétegek e^ távolsága csökken. Ugyanez az eset adódik a lemezrúgónak a 3. ábrán látható keresztmetszetével kapcsolatban is. A húzásra igénybevett oldal mindkét széle vájatos, úgyhogy a semle- 95 ges N—.—N szálak kis ez távolsága a húzás oldala felöli határrétegtől nagyobb, mint a nyomás oldala felöli határrétegtől. A legnagyobb feszültségű nyomott szálak távolságát a semleges N—.—N szálaktól 100 Cd jelöli. Feltesszük, hogy a keresztmetszetben a rejtett feszültségeket hideg alakváltozás révén idéztük elő. A feszültségek nagyságát és irányát a 4. ábrán az A—.—A' jnullavonal mindkét oldalán felvittük. Az 105 előkezelés révén adódó önfeszültségek az A—.—A' nullavonallal kapcsolatban a BCO'C'B' vonalból felismerhetők. Az e feszültségeket ábrázoló felületet vonalkázással jelöltük meg. Az A—.—A' nullavo- no naltól balra nyomófeszüllségek, e vonaltól jobbra pedig húzófeszültségek láthatók. A határrétegekben maradó AB és A'B' feszültségek az esetben az üzemi terhelés
