127496. lajstromszámú szabadalom • Peronoszpóra hőmérő

Megjelent 1941. évi július hó 15. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127496. szám. X/b. osztály. — M. 10222. alapszám. Peronoszpóra hőmérő. Mohapel Antal magántisztviselő, Budapest. A bejelentés napja: 1934. évi március hó 1. A szőlő peronoszpórájának lappangási idejét meghatározó eddigi módszerek nem vezetlek a gyakorlat kívánalmainak megfelelően eléggé pontos eredményre, mert 5 minden módszernek alapja, a közönséges Celsius fokokra beosztott hőmérővel való hőmérsékletmérés volt. A peronoszpóra lappangási ideje szoros összefüggésben van a hőmérséklettel, de nem egyenesen arányos 10 a C°-okkal kifejezett hőmérséklettel és nem egyértelmű azzal, mert bizonyos hőmérsékleti határok közt, a hőmérséklet emelkedése csak csekély mértékben gyorsítja a peronoszpóra fejlődését, ellenben más 15 határok közt, nagy befolyással van rá, s egy bizonyos határon túl, meg egyenesen hátráltatja. A C°-okkal mért hőmérsékletek számtani középarányosával kifejezett egy napi kö-20 zéphőmérséklet emiatt nem lehet a peronoszpórának ugyanarra a napra eső fejlődésével arányos. Egyenlő középhőmérsékletű napok különféle részhőmérsékletekből állnak elő;,, s e különféle részhőmérsékletek 25 a peronoszpóra fejlődésére más-más hatással vannak. Ezért egyenlő középhőmérsékletű napokon is a peronoszpóra fejlődésié különböző lesz. A peronoszpórának a hőmérséklettől füg-30 gően, 4—25 napig tartó lappangása alatt, a napi középhőmérsékletek is ingadoznak. A különböző napi középhőmérsékletekből számított átlag egészen helytelen eredményekre vezet. 35 A lappangási időnek, illetve a várható új fertőzés lehetősége időpontjának ismerete annál is nagyobb fontosságú, mert ez időpontok ismeretében megtakaríthatjuk a nem kellő időben alkalmazott védekezéseket, — a szükségtelen permetezése- 40 ket —, és főleg nem fogjuk elmulasztani, tájékozatlanság miatt, a szükséges permetezéseket. A cél elérésére a közönséges hőmérőhöz olyan beosztást szerkesztettem, amelynek 45 fokai a peronoszpóra fejlődésével mindenütt egyenes arányban vannak. Az egyes fokokat a mérőszám mellett P°-kal jelöltem. Az egyenes arány itt azt jelenti, hogy a fokokat jelentő mérőszámok egymáshoz^ 50 úgy viszonylanak, mint a peronoszpóra fejlődése. Pl., ahol a mérőszám kétszer akkora, ott a peronoszpóra is kétszer olyan gyorsan fejlődik. A P fokú skála mérőszámainak középarányosa tehát a pero- 55 noszpóra fejlődését is pontosan kifejezi. Egy új fogalmat is be kell vezetni: ez a foknap, P°xnap. A P°-okkal kifejezett hőmérsékletnek és az eltelt időnek a szorzata. PL, ha egy napig a hő-60 mérséklet 12 P° volna, akkor ez 12 P° nap lenne. Ha a hőmérséklet nem állandóan 12 P°, hanem csak az aznapi, P°-okkal kifejezett hőmérsékletek átlaga 12 P°, akkor ez ugyancsak 12 P° nap, mert a P°- 65 ok mindenütt egyenes arányban lévén a peronoszpóra fejlődésével, a reggel, délben és este mért P°-ok számtani középarányosán pontosan kifejezi a peronoszpóra aznapi fejlődését. Az egymás után 70