127472. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénolajok átalakítására

127472. 7 nél az átalakítási hőmérséklet 480—565 C és a nyomás előnyösen 13—55 atm. lehet, bár kívánsághoz képest ez övben kisebb, lefelé egészen a légköri nyomásig terjedő 5 nyomásokat is alkalmazhatunk az esetben, ha onnan az összes átalakítási termékeket közvetlenül a kokszoló kamrába tápláljuk. A reakciós kamrát előnyösen 6.5—35 atm. túlnyomáson működtetjük és ha mind a 10 könnj'ű olajas, mind a nehéz olajas krak­kolókígyóból jövő termékek ez övbe jut­nak, akkor az ott alkalmazott nyomás nem nagyobb, mint a vele közlekedő fűtőkígyó legkisebb nyomása. Ha a kokszoló kam-15 rát használjuk, akkor azt előnyösen 1.7—10 atm. vagy annál nagyobb túlnyomáson mű­ködtetjük, bár kívánsághoz képest kisebb, lefelé egészen a légköri nyomásig terjedő nyomást is alkalmazhatunk; ha a reakciós 20 kamrából a hevített termékeket közvet­lenül a kokszoló övbe visszük, ez utóbbi­ban kívánsághoz képest olyan nyomáso­kat alkalmazhatunk, amelyek lényegileg a reakciós kamrában alkalmazóit nyomáso-25 kig terjednek. Ha á kokszoló kamrában az elkülönítő kamrából származó olyan folyadékot kokszosítunk, amely egy menet­ben desztillált (flash distilled) anyag ma­radéka, akkor a kokszoló kamrában elő-30 nyösen valamivel nagyobb nyomásokat al­kalmazunk, mini az elkülönítő kamrában, hogy lehetővé tegyük gőzöknek: a kokszoló kamrából az elkülönítő kamrába való visz­szalérését, gőzszivattyú vagy kompresszor 35 használata nélkül. Az elkülönítő kamrát a reakciós kamra nyomásánál kisebb nyo­máson működtetjük, amely kisebb nyomás pl. 2—10 atm. lehet. A frakcionálóban és az ezt követő kondenzáló és gyűjtő beren-40 dezésben lib. ugyanolyan vagy valamivel kisebb nyomásokat alkalmazhatunk, mint az elkülönítő kamrában. A stabilizálót elő­nyösen 10—17 atm. túlnyomáson működ­tetjük és az elnyelőben 17 atm.-tói lefelé 45 a légköri nyomásig terjedő nyomást alkal­mazhatunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szénhidrogénolaj átalakítására, amelynél az olajat csöves fűtőkígyóban 50 túlnyomás alatt krakkolási hőmérséklet­re hevítjük, jó kopogásmentes tulajdon­ságú benzinnek nagy hozamban való elő­állítására, a keletkező felhevített termé­keket nagyobb térfogatú reakciós kam-55 rába visszük be, amelyet szintén túlnyo­más alatt tartunk és amelyben e termé­kek folytatólagos krakkoláson mennek át, a keletkező gőznemű és folyékony krakkóit termékeket kevert állapotban a reakciós kamrából eltávolítjuk és e 60 kamrán kívül gőznemű és nem gőznemű alkatrészekre választjuk szét, a krakkóit termékek nem gőznemű alkatrészeit kok­szoló övben a reakciós kamrában alkal­mazott nyomásnál lényegesen kisebb 65 nyomáson koksszá alakítjuk át, az emlí­tett krakkolásból és kokszolásból szár­mazó gőznemű átalakítási termékeket ke­vert állapotban frakcionálásnak vetjük alá, visszafolyási kondenzátum képzésé- 70 re, a kapott visszafolyási kondenzátumot további krakkolásra a rendszerbe vissza­vezetjük, a kívánt végforrpontú frakcio­nált gőzöket, amelyek elsősorban a ben­zin forrpontkörzetén belül forró anya- 75 gokból és normálisan gáznemű termé­kekből állnak, kondenzálásnak vetjük alá, a keletkező desztillátumot és kon­denzálatlan gázokat egymástól szétvá­lasztjuk és e desztillátumot stabilizáló 80 frakcionálásnak vetjük alá, gőznyomásá­nak a kívánt fokig való csökkentése és az abban oldott gázok felszabadítása cél­jából, azzal jellemezve, hogy az említett visszafolyási kondenzátum szabályozott 85 mennyiségét kellőképen hűtjük, hogy az hatékony elnyelőolajként szerepeljen, az így lehűtött visszafolyási kondenzátumot egy elnyelőben a stabilizáló frakcionálás­nál felszabaduló kondenzálatlan gázok- 90 kai és kívánsághoz képest a desztillá­tumból a stabilizáló frakcionálás előtt el­választott gázokkal is érintkezésbe hoz­zuk, mikor is a hűtött visszafiolyási kon­denzátum e gázokból a magas forrpontú 95 alkatrészeket elnyeli, és a keletkezett gaz­dagított elnyelőolajnak legalább egy ré­szét a frakcionáláson keresztülmenő, ke­vert gőznemű átalakítási termékekkel közvetlen érintkezésbe hozzuk. mo 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a reak­ciós kamrából eltávolított átalakítási ter­mékeknek legalább egy részét közvetle­nül a kokszoló övbe visszük, majd a 105 fennmaradó gőznemű átalakítási termé­keket, amelyek a kokszolásnál képződő gőznemű termékeket magukban foglal­ják, elkülönítő kamrába visszük és ott a visszafolyási kondenzátumnak, előnyösen no ez utóbbi, valamely alacsony forrpontú frakciójának ,sizabályozott, hűtött meny­nyiségeivel érintkezésbe hozzuk, a nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom