127464. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás negatív karakterisztikájú kisütőcsöveknek és ehhez való lámpa

2 127464. a gázkisülésű lámpával sorosan stabilizáló áramkorlátozó szervként fojtótekercs van kapcsolva. A találmány szerinti kapcsolás kevert-5 fényű világítást tesz lehetővé fojtótekercs alkalmazása nélkül és anélkül, hogy káros fáziseltolódás állana elő, míg ennek dacára a f entémlített fény vibrálás a találmány szerinti kapcsolásnál nagy mértékben csök-10 ken. A találmány szerint többfázisú áramkör egy fázisára negatív karakterisztikájú kisütőcsövet, összes több fázisaira padig ohmikus ellenállást, például izzólámpát, kap-15 csolunk csillag álakban, mim ellett a csillagkapcsolás középpontja szabad marad, azaz fix potenciálú ponthoz, pl. a földhöz kapcsolva nincsen és így potenciálját változtathatja. Ily kapcsolás esetén 2o szükségtelen a kisütőcsővel sorosan fojtótekercset kapcsolni, mert a kapcsolás egyéb ágaiban elhelyezett ohmikus ellenállások a kisütőcső áramát mindig korlátozzák. A találmány szerinti kapcsolást és an-25 nak működésmódját alantiakban két példában a csatolt rajzok kapcsán ismertetjük részletesebben, melyeken az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolás egyik foganatosítási alakját ábrázolja gőz-30 töltésű kisütőcsővel és két izzólámpával, háromfázisú áramkörből, illetve hálózatból tápláltan, a 2., 3. és 4. ábrák az 1. ábra szerint^ kapcsolás feszültségdiagramjait mutatják, 35 különböző üzemi állapotokban, az 5. ábra pedig a találmány szerinti kapcsolásnak egy másik foganatosítási alakját ábrázolja. Az 1. ábrában a háromfázisú (forgó-40 áramú) áramkör egyes —R, S, T— fázisai az —O— pontban vannak csillagba kapcsolva. Az —R— fázis és az —O— pont közé van kapcsolva a gőztöltésű, célszerűen higanygőztöltésű —A— kisütőcső, 45 amelynek két —B és C— elektródája van. Az —S, illetve T— fázisok és az —O— pont közé egy-egy —D, illetve E— izzólámpa van kapcsolva, és így a csillagrendszer (jelen esetben Y rendszer) szabad nul-50 la pontja az —O— pont. A 2. ábra fenti kapcsolás feszültségdiagrammját a kisütőcső állandó üzemi állapotában ábrázolja. A hálózati feszültség például 3x380 Volt. A kisütőcső, ez esetben 55 nagynyomású, azaz legalább 1 at. üzemi ^őznyomású nemesgázt is tartalmazó higanygőzlámpa, állandó üzemi feszültsége 110 Volt, mely feszültség mellett stabil üzemben 0.8 Amp. áramot vesz fel. A két izzólámpára ezek szerint a vektordiagramm alapján egyenként 292 Volt feszültségesés jut, tehát azok izzószála úgy méretezendő, hogy ily kapocsfeszültség mellett az izzószál hőmérséklete az izzólámpáknak a kívánt élettartamot, pl. 1000 órát, biztosítsa, azaz, hogy az izzólámpák élettartama mindenesetre 1000 óra nagyságrendben legyen. Az izzólámpákat ezenfelül úgy célszerű szerkeszteni, hogy a szóbanforgó feszültség mellett akkora áramot vegyenek fel, amekkora a higanygőzlámpa üzemi áramának alantiak értelmében megfelel. A három áram vekftorai a kapcsolás természeténél fogva zárt háromszöggé egészítik ki egymást, tehát azok vektoriális összege nullával egyenlő. A higanygőzlámpa által felveendő áram példaképen 0.8 Amp. és iránya megegyezik a higanygőzlámpára eső 110 Volt feszültség irányával. A két izzólámpa áramának nagysága célszerűen egymással egyenlő és irányuk megegyezik az egyes izzólámpákra eső feszültség irányával. Ebből kiszámítható, hogy az izzólámpák állal felveendő áram 0.51 Amp. Minthogy a s'.abilizálásra megkívánt feszültség 292 Volt, a •—D és E— izzólámpák célszerűen 300 Volt kapocsfeszültségű, kereken 150 Watt^ fogyasztású izzólámpák lehetnek. A 3. ábra a gyújtás előtti üzemi állapotnak megfelelő feszültségdiagrammot ábrázolja. Ez esetben a higanygőzlámpára 327 Volt esik, tehát oly feszültség, amely a gyújtáshoz elegendő. A két izzólámpára, amelyek ez esetben a higanygőzlámpa árammentessége folytán az —S és T— fázisok közt egymással sorban fekszenek, egyenként 190 Volt esik, tehát azok meglehetősen alacsony feszültséget kapnak. Ennek dacára e lámpák még adnak fényt, még pedig normális kapocsfeszültség melletti fényáramuknak kb. negyedrészét, és ebben a találmány szerinti kapcsolás előnyösen különbözik a bevezetésben ismertetett oly kapcsolástól, amelynél a kisülési lámpa és izzólámpa egyfázisú áramkörben vannak sorosan kapcsolva. Az ilyen ismert kapcsolásnál ugyanis ez esetben az izzólámpán nem folyik áram keresztül és így az nem világít. A találmány szerinti kapcsolás esetén azonban a higanygőzlámpa kiégése esetén, sőt a minden félperiódusban megismétlődő újragyujtás ideje alatt is, áram folyik az izzó-