127462. lajstromszámú szabadalom • Eljárás melegvízben levő hőenergiának hűtési célokra való gazdaságos kihasználására

Megjelent 1941. évi július hő IS. MAG TAR KIRÁLYI «BA SZABAMlMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 127462. szám. XVIII/c osztály. — H. 10830. alapszám. Eljárás melegvízben levő hőenergiának hűtési célokra való gazdaságos kihasználására Heller László oki. gépészmérnök, Budapest. A fcejeiar.íés nspja: 1940. évi január hó 26, A gyakorlatban legjobban elterjedt két hűtési rendszer a kompressziós és ab­szorpciós rendszer. A kompressziós rend­szer csupán mechanikai energiát igényel, 5 az abszorpciós rendszer üzembentartásá­hoz pedig — a segédgépek meghajtásán kívül — kizárólag hőenergia szükséges. Amennyiben tehát nagymennyiségű me­legvíz áll rendelkezésre, az ebben rejlő 10 hőmennyiséget teoretikusan fel lehetne használni abszorpciós rendszerű hűtőte­lep üzembentartására. Azonban ez a fel­használási lehetőség csupán teoretikus értékű, mert ez a megoldás gyakorlati-15 lag meg nem valósítható kivitelhez ve­zetne. A melegvíz hőmérséklete (70—80 C°) — eltekintve, hogy a melegvízből való hő­elvonás a melegvíz hőmérsékletének ará­nyos csökkenésével jár — ugyanis nem. 20 alkalmias a gyakorlati megvalósításra, mi­vel ennél az alacsonyabb hőmérsékletnél már az abszorpciós telep hatásfoka telje­sen leromlik, mely körülmény azután — még ha megfelelő mennyiségű meleg-25 víz rendelkezésre is állna — oly mér­tékben növelné meg a szükséges berende­zés méreteit, hogy a befektetett tőke költ­ségeit még az esetleg teljesen ingyenes hőenergia sem tudná kiegyenlíteni. 30 Az alább ismertetett eljárás azonban fenti hátrányokat kiküszöböli és lehetővé teszi a melegvíznek gyakorlatilag megva­lósítható abszorpciós telepben való ki­használását. Maga az eljárás a mellékelt séma sze- 35 rint egyébként a következő: A rendelkezésre álló melegvízmennyiség iegy (f) fojtószelepen keresztül egy vá­kuum alatt álló (d) tartályba jut, ahol a melegvíz a vákuumnak megfelelő telített- 40 ségi hőmérsékletre hül le, egy része pe­dig elpárolog és így kisnyomású (1. ata alatti) telített gőzt nyerünk. Az így kép­ződött gőzmennyiséget azután egy (c) kom­presszorba vezetjük, amely azt 1—2 ata 45 nyomásra komprimálja. A kompresszorban történő állapotváltozás, vagy adiabatikus, vagy izothermikus, vagy polytropikus le­het. Izotermikus kompresszió esetén telí­tett gőzt kapunk, kis nedvességtartalom- 50 mai, adiabatikus kompresszió esetén vi­szont túlhevített gőzt kapunk. A túlhevítés mértéke mindenesetre csekély lesz, tekin­tettel a kis nyomásemelkedésre. A kom­presszort egy (b) ellennyomásos gőzerőgép 55 (dugattyús gőzgép vagy gőzturbina) hajt­ja, amely la frissgőzt nagy nyomáson kap­ja az (a) kazánból, mely frissgőz azután a gőzgépben ugyanarra a gőznyomásra expandál, mint amilyen gőznyomással a 60 melegvízből termelt gőz a kompresszort elhagyja. Ezután ia gőzgép kipüffögő gőze a kompresszorból jövő gőzzel keveredik és együttesen jutnak az (e) abszorpciós berendezésbe. Fenti eljárással tehát a melegvízben lévő hőenergiát magasabb hőmérsékletre trans­formáljuk, mégpedig még adiabatikus kom­presszió esetén is — tekintettel kis-

Next

/
Oldalképek
Tartalom