127461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes rostoknak a további feldolgozásra, illetve feldolgozásra alkalmas alakba való átvitelére

Megjelent 1941. évi július hó 15. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 127461. szám. XlV/a/1. osztály. — G. 9090. alapszám. Eljárás természetes rostoknak a további feldolgozásra, illetve feldolgozásra tnas alakba való átvitelére. Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt, vormals Roessler cég, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1940. évi július hó 2. — Németországi elsőbbsége: 1939. évi július hó 12. A találmány természetes rostoknak, mint len, juta, kender, kókuszrostoknak és más hasonlóknak nedves kezelésére vonatkozik, hogy azokat a feldolgozásra, illetve a 5 további feldolgozásra alkalmas alakba vigyük át. A rostanyag nedves kezelését szokásos módon többnyire úgy végezzük, hogy az anyagot több fürdőben, adott esetben egyidejű mechanikai átdolgozás 10 közben, egymás után kezeljük. A kezelendő rostok fajtája és tulajdonságai, a kívánt célok, mint pl. inkruszták eltávolítása, rostkötegek fellazítása vagy felaprítása, tisztátlanságok eltávolítása, stb. szerint kü-15 lönböző összetételű, pl. alkáliás és/vagy savanyú fürdőket használunk. A nedves kezelés befejezése után a rostanyiagot megfelelő intézkedésekkel, mint pl. centrifugálással vagy kinyomással a felesleges ned-20 vességtől megszabadítjuk, adott esetben kimossuk és megszárítjuk, mire azt további kezelésnek, mint pl. felbontásnak, fehérítésnek ós más hasonló munkafolyamatoknak vethetjük alá. 25 Ismeretes, hogy oly növényi rostoknak, amelyeket a fent ismertetett módon nedvesen kezeltünk, kedvezőtlen tulajdonságaik vannak, mert többé vagy kevésbbé erősen összeragadnak. Ez egyrészt a szárítást 30 megnehezíti, mert a nedvességnek a rostköteg belsejéből való eltávoljítása nehézségekbe ütközik, míg másrészt az összeragadt test feltárásához ismét különleges intézkedések, mint szakítás vagy felaprí-35 tás szükségesek. További hátrány az is, hogy az ismert módon kezelt, természetes rostok többnyire csúnya, pl. barnás színezésűek. Ezeket a hátrányokat a találmány értelmében azzal szüntetjük meg, hogy a szo- 40 kásos egy vagy több nedves kezelés befejezése után a rostokat alkáliás, előnyösen gyengén alkáliás folyadékkal, amely hidrogénszuperoxidot vagy hidrogénszuperoxidot termelő anyagot és lágyítót tártai- 45 maz, még egy rövid befejező, nedves kezelésnek vetjük alá, mire a rostanyagot megfelelő intézkedésekkel, mint kinyomással vagy centrifugálással a fölös folyadéktól megszabadítjuk és ezt követőleg szárítjuk. 50 A rostanyag befejező nedves kezelését hidrogénszuperoxidot tartalmazó vagy, bidrogénszuperoxidot termelő folyadékban a [találmány értelmében úgy végezzük,, hogy az anyagot a folyadékkal átitatjuk, ami 55 pl. egyszerűen rövid ideig tartó .merítéssel történhet. Az így kezelt, any ágnak a folyadékfölösleg mechanikai úton való eltávolítása előtti kimosása mellőzendő, mert lényeges, hogy a szárítási folyamat 60 alatt a hidrogénszuperpxid jelen legyen. Szárítás közben ugyanis a rostokban levő hidEOgénszuperoxid felbomlik. .Az ennek folytán bekövetkező gázfejlődés miatt a rostok egymástól elválnak. így a rostok- 65 ban, illetve a rostkötegekben levő nedvesség szárításkor könnyen eltávozhat ós a hátrányos összeragadás nem következik be.