127451. lajstromszámú szabadalom • Készülék áramló levegő szárítására

127451. különbség hiányában elzáró visszacsapó-Szelep alkalmazásának az az előnye van, hogy az edény belsejét csakis akkor köti jö&sze a külső térrel, ha levegőt vagy gázt 5 kell a készüléken átvezetni, minden egyéb esetben azonban a —7— nedvességei von ófanyagot megkíméli ia felesleges nedvességfelvételtől, használhatóságát tehát meghosszabbítja. Alkalmazása esetén azon-10 ban ügyelnünk kell arra, hogy levegőnek vagy gáznak a —3a csövön való esetleges beáramlása esetén káros, illetve veszélyes túlnyomás az —1— edényben ne keletkezzék, mi pl. a —3— vezetékhez 15 csatlakozó biztosítószelep alkalmazásával vagy a —2— szelepnek nem teljesen tömítő kivitelezésével érhető el. , Ha a —7— nedvességelvonóany.ag, használata folyamán, nedvességgel telítődött, a 20 —3a— csapot elzárjuk, a —4a— csapot pétiig kinyitjuk és a —9— fűtőtestet a —10— kapcsoló segítségével villamos áramforrás áramkörébe kapcsoljuk. A fűtőtest melege a —7— anyagot felhevíti és ezál-25 tal önmagában véve ismert módon regenerálja, tehát újból használhatóvá leszi. A hevítés folytán a gőzalakhan kiűzött nedvesség a —4— nyíláson át távozhat .a, szabadba. A —7— anyag regenerálásának 30 befejezése után a fűtőtestet a —10-— kapcsolóval kikapcsoljuk, a —4a— csapot elzárjuk, a —3a— csapot pedig megnyitjuk, amiáltal a készüléket újból üzenibehciyez« tük. 35 A - 8 -rétegnek egyrészt az a feladata, hogy a —2— nyílást elzáró szelep esetleges tömi tétlensége esetében megakadályozza azt, hogy a készülékbe kerülő külső levegő, ill. szárítandó gáz közvetlenül, a 40 —7— nedvességelvonóanyaggial érintkezzék, és így ezt az anyagot a felesleges nedvességfelvéleltől megkímélje, másrészt pedig a —8— réteg a —7— anyag felhevíLésénól hőtároló szerepét játssza. 45 Abban az esetben, ha villamos áram nem áll rendelkezésre, a —6— kosarat, az —la— fedél eltávolítása után, —6a— fogantyújánál fogva kiemeljük az —1— _ edényből, és a benne levő —7— nedves-50 ségelvonóanyagot a kosárral együtt tetszés, szerinti hőforrásnál, például kemencében, hevítjük fel, az anyag nedvességtartalma eltávolításának céljából. Az —1— edény falában önmagában vé-55 ve ismert módon célszerűen az edény belsejének megfigyelését lehetővé tevő, üvegből, csillámból vagy más átlátszó anyagból álló, —11— kémlelőablakot •'helyezhetünk el. Igen előnyös, ha a —7— nedvességei vonóanyagot, vagy legalábbis a —11— 60 ablak mögötti részét, önmagában véve ismert módon, oly festékkel, pl. kobaltkloriddal, festjük meg, mely az anyag nedvességgel való telítésekor színét megváltoztatja, a nedvesség kiűzésekor pedig is- 65 niét eredeti színét veszi fel. Ilymódon mindig könnyűszerrel megállapíthatjuk, píthatjuk, hogy mikor kell a nedvességeivonóanyagot regenerálni, illetve, bog}' mikor lehet az elkezdett regenerálást befe- 70 jezni. Abban az esetben, ha a nedvességei vonóanyagnak csak egy részéi festjük meg a fenti módon, a megfestett airyaged célszerűen a —6— kosár részét alkotó, a —11— 75 ablak mögötti, áttöri falú —öa— rekeszben helyezzük el. A nedvességeivonóanyag nedvességének jelzésére továbbá esc Heg a készül ékre szerelt, kívülről leolvasható nedvességmérő- 80 műszert is alkalmazhatunk. A —2— ábra szerinti foganatosítiísi alak az 1. ábra szerintilől elsősorban abban különbözik, hogy az edényben egyetlen, fűtőtest helyeit több —9— fűtőtest van, 85, amelyek mindegyikét egy-egy külön kisebb - 6b— kosár veszi körül. Ilyen megoldás mellett, a fűtőtestek megtelelő elhelyezése esetén, a —7 nedvességeivonóanyagot egész tömegében egyenletesebben 90 hevítjük fel, mint egyetlen fűtőtesttel. Előnyös lehet továbbá, ha az —1— edényen belső túlnyomásra, azaz kifelé nyíló szeleppel elzárt —12— kivezető nyílásL alkalmazunk, melyen át a szárítókészülék- 95 kel kapcsolatos berendezésből, például tartányból kiáramló levegő, ill. gáz a szabadba juthat. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a kiáramló közeg olyan anyagokat, például olajgőzökéi tartalmazhat, 100 amelyek a nedvességeivonóanyagra károsak, például pórusait eltömhetik. Nyilvánvaló, hogy a készülék számos egyéb kivitelben is készülhet és ismert elvek alapján működő egyéb járulékos be- 105 rendezésekkel is látható el. így pékiául a fűtőtest vagy fűtőtestek elhelyezhetők az edény fenekén vagy a legalább helyenként kettősfalúvá kialakított edényben az edény két fala között is, mely utóbbi esetben a íoo külső edényfal célszerűen hőszigetelő "réteg lehet. Kezelési hibák ellen a készülék például úgy védhető, hogy a fűtőtestek villamos kapcsolóját az edény szabadba