127447. lajstromszámú szabadalom • Műszer a nehézségi gyorsulás mérésére

4 127447. útján, valamely áramforrással van össze­kötve. A folyadékot, a —11— tárcsával meghajtott •—12— kavarószerkezettel moz­gásban tartjuk. 5 Az —1— tokban, alkalmas módon, egy jmásik, pl. e tok anyagával azonos anyagú lés a benne elhelyezett folyadékkal azonos folyadékkal megtöltött, másik —5— tok van megerősítve, mely a műszer belső ré-10 szeit a mozgásban tartott külső folyadék­kal szemben megvédi. Az —5— tok falain felfüggesztő szerkeze­tek, pl. beállítható —7— és —7A— csava­rok és —8— és —8A— huzalok vannak 15 elrendezve, melyeknek révén van a ne­héziségmérő —21— háza az —5— tokban felfüggesztve. A —21— házat, felfüggesz­tés helyett, éleken is ágyazhatnék. A —21— ház, felfüggesztése és kellő helyzetbe ho-20 zatala után, a beállított helyzethez képest nem igényel további be- és ütánállítást oldalirányú eltérésekkel szemben, hanem csupán hosszirányú eltérésekkel szemben szorul beállításra, ha pl. :a műszert, gra-25 vimetrikus mérések kivitele céljából, egyik helyről a másikra szállítottuk. Mivelv a hosszirányú eltérések a mérések pontos­ságát sokkal kisebb mértékben befolyá­solják, mint a haránlirányú eltérések, az 30 ismertetett elrendezés rendkívül leegysze­rűsíti a nchézségmérő vízszintes irányú be­állításának feladatát és csökkenti a szüksé­ges beállítások számát. A rajzban fel nem tüntetett ütközőket alkalmazunk a mű-35 szer különböző részei szállítás közbeni üt­közésének meggátlására, illetve ilyfajta mozgások határolására. A műszer —21— háza ezüst- vagy arany­lemezekkel borított sárgarézből van. —20— 40 áttörései megengedik az —5— tokban fog­lalt folyadéknak átömlését. Az —5— tok­ban a folyadékfelszinnek oly magasnak kell lennie, hogy a —21— ház teljesen be­merüljön. Ezzel a felületi feszültségek ha-45 tását kiküszöböljük. A —21— ház végfalain forgatható —24— és •—24A— gombok vagy tárcsák vannak elrendezve, melyeknek —25—, illetve —25A— befogópofái tartják a gombok 50 között kifeszített — 30A, 30B, 30C— torziós huzalt. A —24— és —24A— gombok külső oldalán (6. ábra) 0—100-ig terjedő beosz­tású skálát rendezhetünk el. A —21— ház végfalában megerősített —27— tartóban kis 55 tmenetmagasságú beállítócsavar, pl. —28— mikrométercsavar van elhelyezve. A —28— mikrométercsavar a —24— forgatható fej­jel kapcsolódik, pl. úgy, hogy a —28— csavar minden fordulatánál a —24— fej egy osztással megy odébb. A —28— csavar 60 csekély, pl. 1/100 fordulattal val,ó elforga­tásakor a —24— gomb és a rajta megerő­sített —30— torziós szál 1/10.000 fordulatot végez. A —21— házban a —24— és —24A— 65 gombok között kifeszített —30— torziós iszál a — 30A—, 30B— és —30C— rész­szálakból áll és nagy rugahnas stabilitású, idővel ki nem fáradó anyagból, pl. kvarc­ból, elinvárhól készül. Az al,kalmias tor- 70 ziós állandójú szálat ismert kísérletek út­ján pl. úgy választjuk ki, hogy a szálra súlyt függesztünk fel és meghatározzuk torziós lengési idejét. A —24— és —24A— gombok közötfö 75 —30— szálra egy, vagy ha egyenes leol­vasású görbét kívánunk, két ismert tö­megű testet erősítünk. E testek az 5. és 7. ábrák szerinti célszerű kiviteli alakoknál —31— és —31A— gömbök. 80 E gömbök alkalmas fémből vagy ötvö­zetből, pl. 92.5o/o ezüstből és 7.5"/o vörös­rézből álló st?rling-ezüst vagy aranyleme­zekkel bevont sárgarézből készülnek úgy, hogy a —21— házat megtöltő folyadékkal 85 szemben vegyileg stabilok vagy közömbö­sek. A —31— golyók külső oldalán, a 7. ábrán feltüntetett módon, —32— rögzítő­szervek úgy vannak elrendezve, hogy a —30A—, 30B, 30C— részekből álló rugal- 90 mas —30— szál végeit befogják. E részek egyike — vagy valamennyi rósz — al­kalmas keresztmetszetű egyenes torziós hu­zalból állhat, pl. az 5. ábrán a —30C— rósz, vagy pedig spirál alakban tekercselt 95 huzalból, mint a —30A— és —30C— ré­szek avégből, hogy e részek torziós állan­dóit és az egyes szakaszok méreteit kí­vánt módon változtathassuk. Ha a —30A—, 30C— és —30B— huzalok too végeit helyesen elrendeztük és a —31A— és —31— golyók —32— megerősítő lemezei közé befogtuk, e részek a golyókkal szem­ben egyetlen hordtengelyt alkotnak, amely a golyók geometriai középpontján vagy 105 pedig metacentrumán megy át. A —31— golyókban —34— súlyokat (7. ábra) erősítünk meg, pl. a golyók belső falára ragasztás útján, miáltal a golyók súlypontja, hordtengelyeikhez képest, ex- 110 centrikusán eltolódik. A —31— golyók fo­lyadékállók és súlyuk a bemerülésükkel kiszorított folyadék súlyával egyenlő. Ily inódon a rugalmas hordozószálra nem fej-

Next

/
Oldalképek
Tartalom