127393. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénkivonatok előállítására

Megjelent 1941. évi július hó 15. MAGYAR IIKÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 127393. szám. Il/a. (IV/h/1.) osztály. — S. 18217. alapszám. Eljárás szcnkivonalok előállítására. Gewerkschaft Mathias Stinnes, Essen. A bejelentés napja: 1940. évi január hó 20. — Németországi elsőbbsége: 1939. évi január hó 30. Pótbejelentés a 118150. sz. szabadalomhoz. A 118150. sz. magyar szabadalomban is­mertetett eljárás szerint bármilyen fajtájú szénből, hidrogénezett olajok, savanyú ola­jok vagy ezek keverékei segélyével úgy 5 kaphatunk szénkivonatokat, hogy az eset­ben, ha a reakcióéi egyből a reakciótér 1 Jilerérc óránként 1 kg-ig menő széncefrét adagolunk, a kezelési hőfokkal egészen mintegy 425—435°-ig megyünk, míg a re-10 akciótér 1 literére óránként 1 kg-on felüli egészen 2 kg-ig menő vagy még nagyobb mennyiségfű széncefre adagolása esetében a kezelési hőfokot mintegy 440—450°-ra vagy még magasabb értékre állítjuk be. 15 így a reakciótéren áthaladó mennyiségeket az ismert eljárásokkal szemben számba­vehető mértékben fokozni tudjuk s ezzel a kivonatok előállításának gazdaságosságát is megjavíthatjuk. E munkamenetnek az 20 a nagy előnye, hogy az optimális kivonó­hőmérséklet folytán, bár a reakció téren nagy mennyiségek mennek át, mégis nagy kivonattartalmú, jól szűrhető nyers kivo­natoldatokat kapunk s emellett sem kok-25 szosodások, sem kérgesedések nem lép­nek fel. Felismertük azt, hogy a 118150. sz. sza­badalom szerinti eljárásban a kőszénhez, barnaszénhez, tőzeghez stb-hez kivonószc-30 rül nemcsak hidrogénezett olajokat és sa­vanyú olajokat, mint pl. tetrahidronaftalin-és krezolkeverékeket használhatunk, ha­nem a kokszoláskor és barnaszénlepárlás­kor (sveloláskor) keletkező kőszén- és bar-35 iiaszénkátrányolajokal, a szénoxidból és hidrogénből szintetikusan előállított olajo­kat, a szénnek, továbbá desztillációs- és kivonóeljárással kapott termékeiknek; hidrogénezésével kapott olajokat, úgyszin­tén más magas forrpontú szénhidrogéné- 40 ket magukban, egymással keverve, vagy hidrogénezett és/ül. vagy savanyú olajok­kal keverve kitűnően lehet felhasználni. Ha a kivonatokat, ill. a kivonaloldatokat közvetlenül a kivonás után következő utó- 45 lagos hidrogénezésnek vetjük alá, akkor a hidrogénezéskor keletkező olajokat előnyö­sen mint kivonószereket lehet felhasz­nálni. Ilyen esetben célszerűen a kivo­náskor kapóit nyers kivonás feltárási ered- 50 menyét közvetlenül azután, hogy elhagyta a reakcióteret, alacsonyabb hőmérsékletre hozzuk, ill. hirtelen lehűtjük és nyomás­mentesítjük, s emellett könnyebben forró szénhidrogénjeitől megszabadítjuk. A min- 55 denkori munkamenet, valamint a kivonás­ra használt nyersanyag természete szerint az egyszer beadagolt kivonószert tetszés szerinti ideig lehet a kivonókamrán át körfolyamatba tartani, vagy pedig a kör- 60 folyamatban tartott oldószer egy részét a hidrogénezésből származó friss olajjal le­het helyettesíteni úgy, hogy káros elvál­tozások vagy kérgesedések ne lépjenek fel. Példa. 65 28°/o illó alkatrészeket tartalmazó kő­szenet a kivonat hidrogénezésekor kapott lehasított olaj kb. 200— 300°-on forró frak­ciója másfélszeres, kétszeres mennyiségével a 118150. sz. szabadalom szerinti eljárással 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom