127329. lajstromszámú szabadalom • Srapnel, kartács vagy más efféle lövedék, stabilizált részlövedékekkel

2 127329. kai kisebb ellenállást okoz a levegőben, továbbá nagyobb átütőképességű, mint valamely golyóalakú lövedék. E viszonyok vaskorongoknál előnyöseb-5 bek, mint a szokásos ólomgolyóknál. így tehát a találmány módját adja, hogy vas felhasználásával jobb és hatékonyabb kartácsokat és srapneleket szerkesszünk, mint az eddigi, a ritka és drága ólmot igénylő 10 kartácsok és srapnelek. így pl. valamely 13 g súlyú ólomgolyó fajlagos terhelése 10 g/cm2

, míg az ugyanilyen súlyú új koronglövedék valamely 75 mm-es kartácshoz vagy srapnelhez való új lövedék faj-15 lagos terhelése 20—30 g/cm2

, ami tehát vas felhasználása ellenére kétszeres, sőt háromszoros terhelés. Az új lövedék további nagy előnye, hogy gránátokat. és srapneleket minden 20 külső hüvely vagy belső töltekík nélkül szerkeszthetünk, mert a részlövedékek felületeikkel egymáson fekszenek fel, anélkül, hogy bárminemű ártalmas feszültséget vagy nyomásokat okoznának, amiket a 25 burkolatnak vagy a töltésnek kellene felvennie. Ily módon nem csupán a lövedék szerkezete egyszerűsödik lényegesen, anélkül, hogy valamiféle drága fémeket kell,ene használnunk, hanem példaképen srapiie-30 leknél 60—80o/o-kal növelhető is a lövedékek hatásos harci töltése. A rajzok 1—25. ábrája vázlatosan tünteti fel az új lövedékek néhány kiviteli példáját. 35 Az 1—20. ábra koronglövedékek különböző stabilizálási módját, ill. c lövedékek kiviteli változatait láttatja. A lövedékeket lényegileg a korongközéppontnak középről való eltolásával, továbbá a hátsó, teher-40 mentesített korongrészben fellépő aerodinamikai ellenállás növelésével, végül pedig külön stabilizáló bordák, szárnyak, kivágások, nyílások, stb. elrendezésével érjük el. 45 Az 1. és 2. ábra keresztmetszetben, ill. felülnézetben mutatja a stabilizált részlővedék-korong legegyszerűbb kivitelét. Amint az 1. ábrából látható, a részlövedék aránylag vékony, —2— szegélyén elő-50 nyösen kiélezett —1— korong, amelynek —3— súlypontját a korong hátsó részét tehermentesítő —5— nyílással toljuk el a —4— tengelyből. További tehermentesítést érhetünk el és 55 így még jobban eltolhatjuk a súlypontot, több —5—, —6— és —7— tehermentesítő nyílás segélyével, amint ez a 3. ábrabeli alaprajzban látható. A 4. és 5. ábra keresztmetszetben, ill. felülnézetben mutatja a korongok más ki- 60 vi teli alakját, ahol —8— kivágások helyettesítik az 1. ábrabeli —5— tehermentesítő nyílást. A 6. és 7. ábrabeli keresztmetszet, ill. alaprajz szerint olyként rendezünk el két 65 —9— és —10— kivágást, hogy közöttük —11— stabilizáló szárny maradjon. A 8. és 9. ábra ismét keresztmetszetben, ill. alaprajzban tünteti fel összetett stabilizáló részlövedék kiviteli példáját, amilyet 70 előnyösen vehetünk forgómozgás nélküli lövedékekhez. Amint látható, a lövedék két, sajtolt —13— és —14— lapból áll, amiknek mellső része a —15— nehezékbetét tokja, hátsó része pedig —16— és 75 —17— szárnyakba, valamint a —18— farkmerevítésbe megy át. Az említett részeket, egyes —19— és —20— pontokon, villamos ponthegesztéssel egybeerősítjük és így a kívánl, elől —21— hasítóéllel ellá- so tott részlövedéket kapjuk. A 10. és 11. ábra hasonló részlövedék egyszerűsített kiviteli alakját mutatja, hol is két —23— ós —25— lemez adja a részlövedék nehéz mellső részét, a hátsó rész 85 pedig egyszerű hullámlemez, amit a 12. ábra a 11. ábrabeli —26, 27— vonal menti metszetben tüntet fel. A —23, 25— lemezeket, egyes —28— pontokon most is villamos ponthcgeisztóssel kötjük össze egy- 90 mással. A hullámosság a légellenállás csökkentése végett, csupán m elisor ész vastagságnyi. A 13. és 14. ábra (a II. rajzlapon) még egyszerűbb kivitelű részlövedék kereszt- 95 metszete, ill. alaprajza. A részlövedéket alkotó mindkét —29— és —31— lemez most sík és a —33— pontokon van egymással összehegesztve, mimellett a lemezek egyikei kerek korong, másika pedig csupán félkör- 100 alakú szelet. A —31— korong, a stabilitás fokozása végett, most is áttörhető —34, 35— nyílásokkal, amelyeket a 14. ábra alaprajzban mutat. Ily kivitelű lövedékeknél nagyon gyakorlatiasnak bizonyult, hogy a 105 lövedékek oszloppá sorjázhatok, amint ez a 15. ábrán egymásra rakott lövedékek keresztmetszetéből látható. A két —37, 38— részlövedék —29— lemezükkel egymásfelé fordítottan borul egymásra, úgy, hogy holt- 110 tér nem marad közbül. így tehát részlövedék-páronként az egyik részlövedék kétszeres húsvastagságú része a másiknak