127319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tárgyak, pl. lemezek, szalagok, vagy huzalok előállítására vegyileg közömbös ausztenites krómnikkelacélötvözetekből

Megjelent 11)41. évi július hő 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127319. szám. XH/e. osztály. — K. 15025. alapszám. Eljárás tárgyak, pl. lemezek, szalagok vagy huzalok előállítására vegyileg közömbös ausztenites krőmnikkelacélötvözetekből. Fried. Krupp Aktiengesellschaft, Essen. A bejelentés napja: 1931. évi május hó 27* — Németországi elsőbbsége: 1930. évi június hó 2. Az ismeretes, vegyileg közömbös, mint­egy 6—40o/o krómot, mintegy 40—4°/o nikkelt és legfeljebb kb. 0,5»/0 szenet tartalmazó ausztenites krómnikkelacél-5 ötvözetet és az ezekből készült tár­gyak, pl. lemezek, szalagok vagy huzalok vegyi hatóanyagoknak nem állanak ellen és törékennyé válnak, ha előállításuk fo­lyamán vagy üzem közben megeresztő-ke-10 zeléssel felérő, mintegy 500—900 C°-os he­vítést szenvednek. E tárgyak rideggé és törékennyé válásának oka az, hogy sza­bad karbidok keletkeznek, amelyek kb, 500—900 C°-os hőmérsékleteknél válnak ki 15 a szilárd alapanyagból és a szemcsehatá­rokon rakódnak le. Ezek a karbidok utó­lagos 900 C°-on fölötti izzítással ismét ol­datba hozhatók; ha azonban a tárgyakat később ismét 500—900 C°-ra hevítjük, a 20 szemcsehatárok mentén való karbidlera­kódás és törékennyé válás hátrányos tü­netei ismét jelentkeznek. A találmány célja e hátrány kiküszöbö­lése, mely főleg a részek összehegesztése 25 után jelentkezik kellemetlenül. Ez úgy ér­hető el, hogy a tárgyakat, pl. lemezeket, szalagokat, huzalokat hideg alakításnak (hengerelés, kovácsolás, sajtolás, húzás), majd ezt követőleg újrakristályosító izzí-30 tásnak vetjük alá. »Hideg alakítás «-on itt olyan hőmérsék­leten való alakítást értünk, amelynél az alakítófolyamat alatt újrakristályosodás nem következik be. Az újrakristályosító 35 hevítéssel kapcsolatos hideg alakítás hatá­sa az, hogy a kivált szemcsehatár-karbidok a szemcsék belsejébe helyeződnek át, úgy­hogy az újonnan képződő szemcsehatárok szemcsehatár-karbidoktól mentesek ma­radnak. 40 A hideg alakításnál alkalmazandó hő­mérséklet az ausztenites krómnikkelacél­ötvözet összetételéhez igazodik és minden ötvözethez kísérlet útján állapítható meg. Ausztenites krómnikkelacéloknál elegen- 45 dő, ha az alakítás 950 C°-on alul marad. Az újrakristályosító izzításhoz alkalmaz­kodó hőmérséklet ausztenites krómnikkel acél-ötvözetek esetében, mintegy 850 C° fö­lött van; az 1020 C° körüli hőmérsékletet 50 azonban nem haladhatja meg, mert ak­kor a kivált karbidok ismét oldódásra hajlamosak. A hideg alakítás mérve 150/0-nál nagyobb legyen, hogy a szemcsehatár­karbidok a szemcsehatárokról biztosan a 55 szemcsék belsejébe kerüljenek. Rendkívül előnyösnek találtuk az 50°/o-ot meghaladó mérvű hideg átalakítást. Hogy a tárgyak idővel törékennyé ne váljanak, szükséges a hideg alakítást meg- 60 előzőleg a szilárd alapanyagból gyakorlati­lag a teljes szénmennyiséget kiválasztani, hogy a törékennyé válás veszélye, ame­lyet esetleg még oldott és később szemcse­határ-karbidokat képező szén jelenléte 65 okozhat, ki legyen zárva. A kiválasztás a megadott hőmérsék-körzetben lefolyó hidegalakító folyamat alatt, vagy az elő­állítandó tárgyaknak a hidegalakítás előtti kb. 600—900" C°-on való hosszabb izzí- 70 * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. f-a értelmében a volt cseh-szlováik szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom