127257. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz sómentesítésére

2 127257. tartani képesek anélkül, hogy a maguk ré(széről a víznek káros alkotórészeket adnának le. Ilyen anyagoknak bizonyultak különösen az olyan fémek oxidjai, illetve 5 hidroxidjai, melyek oldhatatlan bázisos vegyületeket képesek alkotni, amilyenek pl. a vas, alumínium, horgany, ón, stb. oxidjai, illetve hidroxidjai, melyek élettanilag ártalmatlanok. Magukbanvéve azonos vagy 10 hasonló hatással alkalmazhatók egyéb fémoxidok- vagy hidroxidok is, amilyenek pl. a réz, ólom és egyebek megfelelő vegyületei. Ezek az anyagok ugyan esetleg szintén adhatnak le a savak visszatartásakor 15 a víznek olyan alkatrészeket, melyek önmagukban véve nagyobb mennyiségben való jelenlétük esetén már károsak, azonban ezeket csak olyan kis mennyiségekben adják le, melyek azon határérték alatt 20 vannak, amelynek túllépése esetén a szóbanforgó anyag a vízben már káros. Ez a határérték függ a víz kívánt felhasználási céljától és a szóbanforgó anyag természetétől és így esetenként igen különböző le-25 het, pl. vas esetén literenként kb. 1 mg. A találmány szerinti eljárásnál tehát csak az a lényeges, hogy amennyiben a szóbanforgó anyagok leadása egyáltalán megtörténik, úgy az csak a fentemlítelt határ-30 érték alatti mennyiségben történjék, ami az eljárásnak és a benne használt anyagoknak a mindenkori körülmények figyelembevételével történő megválasztásával könnyen elérhető. Ennek folytán lalálmá-35 nyunk magában foglalja az olyan anyagok alkalmazásán kívül, melyek káros alkatrészeket a víznek egyáltalán nem adnak le, az olyanok alkalmazását is, melyek ilyeneket csak a fenti határérték alatti kis 40 mennyiségben adnak le, minthogy ilyen kis mennyiségekben ezek az alkatrészek a vízben már nem károsak, tehát ekénti leadások esetén a szóbanforgó anyagok a víznek káros alkatrészeket tényleg nem ad-45 nak le. ' Áz eljárás foganatosítása különbözőképen történhet. így pl. a savanyú vizet olyan feliszapolt vashidroxid feleslegével keverhetjük össze, 50 amelyet három vegyértékű vas végy ületekbőlalkáliás anyagokkal hidegen vagy melegen való kicsapással állítottunk elő, s ettől szűréssel elkülöníthetjük. Ekkor olyan semleges vizet kapunk, amely már csak 55 egészen csekély sómennyiségeket tartalmaz és a desztillált vízhez rendkívül hasonló. Ez a hasonlóság azért oly nagy, mert a vashidroxid kovasavmentesítő hatása folytán a vízből a kovasav is majdnem tökéletesen eltűnik. 60 Az eljárás egy másik foganatosítási módja abban van, hogy a kisajtolt és célszerűen kimosott fémhidroxidokat megszárítjuk, mimellett a szárításnál csak olyan messzire megyünk, hogy nem mindenszer- 65 kezeti vizet hajtunk ki belőlük. A kapott anyagokat, melyek még izzítással kihajtható 10—20% vizet tartalmaznak, megfelelően szemcsézzük és a savanyú vizet az ezen anyagokkal töltött szűrőn átszűrjük. 70 A szűrés akár hidegen, akár melegen történhet, azonban a hidegen való szűrés hatása jobbnak látszik. Az eljárás egy további foganatosítási módja abban van, hogy a savanyú vizet 75 maguk a célszerűen nagyfelületű fémek felett hagyjuk átfolyni, illetőleg véljük más módon hozzuk érintkezésbe, mimellett abban az esetben, ha olyan fémről van szó, amely két különböző értékű fokozatot ké- 80 pez, mint például a vas, alkalmas levegőhozzávezetéssel, vagy egyéb oxidáló szerekkel, pl. permanganáttal vagy permangánsavval, barnakővel, vagy perkénsavval és ennek sóival és átalakulási termékei- 85 vei, mint pl. hidrogénszuperoxiddal vagy ózonnal, klórral és egyebekkel vagy anódikus oxidációval gondoskodunk arról, hogy a magasabb oxidációs fokozat legalább a végvízben tökéletesen kialakult le- 90 gyen. Ennél a foganatosítási módnál tehát az oxidok, illetve hidroxidok képződése magukból a fémekből történik. Emellett alkalmazhatjuk mindazon rendszabályokat, amelyek hidroxidok képződésének gyorsí- 95 tására valók. Tiszta fémek helyett alkalmazhatunk fémötvözeteket, pl. a cink és alumínium ötvözeteit, vagy pedig több fém, pl. réz és vas alkalmazásával, melyeket egymással keverünk, feszültségpárokat ál- loo líthatunk elő, pl. a fémszűrőn belül. Savmegkötő anyagokként használhatunk a természetben előforduló anyagokat is, melyeknek ilyen tulajdonságaik vannak, pl. bauxitot, barnakövet vagy gyepvasércet 105 vagy vaspátot. Az utóbbi alkalmazásánál a fentemlíiett oxidálószerekkel való utókezelésre van szükség, hogy a kétvegyértékű vasból a háromvegyértékű vas képződjék. Ha a szabad szénsavat előzetesen nem 110 távolítottuk el, akkor az a kétvegyértékű vas karbonátját is megtámadja és így az oxidálószer ezt a kétvegyértékű vasat is háromvegyértékű vassá alakítja át-