127252. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magnéziumoxidot és kalciumkarbonátot tartalmazó anyagnak magnéziatartalmú anyagokból való előállítására és ez anyag alkalmazása
Megjelent 1941. évi július hó 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127252. szám. V/e/2. (IV/h/1.) osztály. — K. 15021. alapszám. Eljárás magnéziumoxidot és kalciumkarbonátot tartalmazó anyagnak magnéziatartalmú anyagokból való előállítására és ez anyag alkalmazása. Kohle und Eíseniorschung G. m. b. H., Düsseldorf, (Németország). A bajeleniés napja: 1938. évi február hó 3.* Vizeknek, különösen ivóvíznek és ipari hulladékvizeknek szénsavtól (különösen a csőfalaknak ezzel összefüggő korroziója miatt) való megtisztítása végett egyebek 5 között oly szűrőket alkalmaznak, amelyek izzítással előkezelt dolomitból vannak. E mellett célszerű, ha a dolomit izzítását úgy végezzük, hogy csak a magnéziumkarbonát szénsavát távolítjuk el, míg a kalcium le-10 helőleg mint kalciumkarbonát megmaradni kész szűrőtömegben szabad marómésznek, célszerűen csak egészen kicsiny menynyisége van jelen. Nagyobb kalciumoxidtarlalom a vizet számos célra hasznavehe-15 telienné tenné, például az ivóvízként való használatot az adsztringáló hatás miatt. Az ilyen — lehetőleg sok magnéziumoxidot és kalciumkarbonátot, lehetőleg kevés magnéziumkarbonátot és szabad kalcium-20 hidroxidot tartalmazó — termék előállítása esetén oly levegő átvezetésével való égetéskor, mely nem tartalmazott számbavehető mennyiségű szénsavat, némileg kielégítő eredményt csak 650—675 C° szűk hőmér-25 sékleli határok között kaptak. Az ilyen szűk izzítási körzet betartása azonban nagyobb mennyiségek — például több tonna — gyakorlati feldolgozásakor technikai nehézségeket okoz. Ennek az izzítási hőfok-30 nak a túllépésekor azonban kalciumhidroxid képződik, ami víz tisztításakor és lágyításakor hátrányok egész sorát vonja maga után. Kísérletekből kitűnt, hogy szénsavnak a kívánt feltételeknek megfelelő lehasításá35 bővebb hőmérsékleti határok között érhető el, ha a dolomit fölött elvezetett levegőhöz szénsavat adagolunk. E mellett kitűnt, hogy a hőmérséklet és a C02 -tartalom két egymástól függő tényező. A do- 40 lomitot a találmány értelmében úgy kell izzítani, hogy a dolomit fölött elvezetett atmoszféra hőmérséklete és szénsavának résznyomása a rajzban feltüntetett ABCD négyszögön belül feküdjék, úgyhogy tehát, 45 például a szénsav 0°/o-os résznyomása esetén 650—670 C°-os hőmérsékleti körzetben, a szénsav 40%-os résznyomása esetén 650 —670 C°-os hőmérsékleti körzetben kell izzítani. Különösen előnyösnek bizonyult, 50 ha a szénsav résznyomását az EFGH négyszögnek megfelelően 650 és 750 C° közötti hőmérsékleten 30 és 70°/o között tartjuk. Emellett úgy is eljárhatunk, hogy az anyag hőmérséklete a szénsav töménysé- 55 gének függvényében különválasztott A B C D körzetet előbb meghaladja, hogy a szénsav lehasadását meggyorsítsuk, hogy azonban ezután második, elkülönített vagy közvetlenül csatlakozó izzítási fokozatot iktatunk be, amelynél a hőmérsékletet és a szénsav résznyomását az A B C D négyszögön — célszerűen az E F G H négyszögön — belül tartjuk. Kiindulhatunk magnéziából, magnéziumoxidhidrátokból vagy tetszőleges mennyi-60 65 * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelimében a volt cseh-szlováik szabadalmi hivatal annak idején tett bejelentés napja.
