127229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás technikailag értékes palládium-ezüst-ötvözetek előállítására
2 127229. fölé fokozhatjuk és az ötvözetnek nemesi ehetősége még akkor is, ha az aranylarlalma ekként túlsúlyban van, küiönösképen nem megy veszendőbe. 5 Az eljárás továbbá lehetővé teszi, hogy a járulékos arán}*- helyett részben vagy egészen rezet alkalmazunk, ami eltekintve az arany beszerzésének jelenlegi nehézségeitől, technikai mérle-10 gelésnek tekintetében is rendkívül értékes. A réz az új. eljárásnál, mint az aranynak részben vagy egészben való pótlása különösen akkor vált be, ha nagy o/o-os keménységfokozásra külö-15 nősen súlyt fektetünk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy effajta ötvözeteknél a bevonatképződéssel szemben való ellenállóképesség különösen magasabb hőmérsékleten csökken. 20 Ha továbbá az eljárást oly irányban kívánjuk továbbfejleszteni, hogy az ötvözetek egyes különleges tulajdonságait kiemeljük, vagy kellemetlen tulajdonságait kiküszöböljük, akkor ajánla-25 tos, ha további többnyire ötödik alkatrészt viszünk csekély mennyiségekben az ötvözetbe, melynek hatása abban áll, hogy egyrészt a mindenfajta ömledékben jelenlevő szennyezéseket, bezáró-30 lag a gáztartalmat is, többé vagy kevésbbé magába veszi, vagy pedig elsalakosiodik és melynek további hatása másrészt a nemesíthetőség javításában van. Ismeretes pl., hogy foszfor erősen 35 dezoxidálóan hat, valamint a nemesfémötvözetek olvadáspontját lecsökkenti és egyidejűleg az ömledéket hígfolyóssá teszi. A tantál és hasonló anyagok gáztfelvevő képességük folytán vái-40 tak a korszerű ötvözőtechnikában igen elterjedt alkalmazásuk folytán ismeretesekké. Ezeket az anyagokat a találmány keretében az ötvözetek tulajdonságainak az egyik vagy másik értelem-45 ben való változtatására alkalmazhatjuk. Fontos végül, hogy adott esetben a negyedik járulékos anyag vagyis a keményítőanyag, ugyanúgy mint természetesen az ötödik is, a keniényítőfo-50 lyamat megfelelő vezetésével a keményítős alatt vagy után újból eltávolítható legyen a nélkül, hogy e mellett az ötvözet mechanika-technológiai tulajdonságait károsan befolyásolnók. 55 A fentebb ismertetett ötvözetek keménységének fokozása a kiválasztónemesítés értelmében megy végbe, vagyis akként, hogy a magasabb hőmérsékleteken izzított és .megrezzentett ötvözetek lágyak és az ezt követő meg- 60 eresztéskor keménységük jelentősen, előnyös esetben a duplájára fokozódik. A legcélszerűbb hőmérsékletekként áz első hevítéshez mintegy 700—1,000 C°-ot és a megrezzentés után való meg- 65 eresztéshez mintegy 400—700 C°ot állapítottunk meg. Az új, technikailag értékes nemesfémötvözetek előállításához való eljárást és , az ötvözetek előnyeit az alábbi példák 70 kapcsán magyarázzuk: 1) .6O0/0 Pd-t, 3O0/0 Ag-t, 50/0 Cu-t, 5o/o Co-t tartalmazó ötvözetnek lágy állapotban 1000 C°-nál való megrezzentés után 165 kg/mm2 a Brinell kemény- 75 sége,keményállapo'ában 450C-on való hőkezelés után 275 kg/mm2 a Brinell keménysége. Az ötvözet rendkívül jól megmunkálható. 2) 40i/o Pd-t, 52°/o Ag-t, 4°/o Cu-t és 80 fo/o Sn-t tartalmazó ötvözetnek azonos feltételek mellett lágy állapotban 105 kg/mm2 és kemény állapotban 215kg/ mm2 a Brinell keménysége. 3) 400/0 Pd-t, 500/0 Ag-t, 40/0 Cu-t, 85 4o/o Sn-t és 2o/o Rh-t tartalmazó ötvözetnek lágy állapotban 150 kg/mm2 , kemény állapotban 275 kg/mm2 a Brinell keménysége. 4) 300/0 Pd-t, 64o/o Ag-t, 2o/o Cu-t 90 és 40/0 Sn-t tartalmazó ötvözetnek lágy állapotban 120 kg/mm2 , kemény állapotban 160—170 kg/mm2 a Brinell keménysége. 5) 40 0/0 Pd-t 40 0/0 Ag-t, 150/0 Au-t, 95 5o/o Sn-t tartalmazó ötvözet keménysége a megrezzentés után 110 kg/mm2 és ez hőkezelés után 155 kg/mm2 -re fokozódik. 6) 900/0 Pd-t, 5o/o Au-t és 5o/0 Ag-t 100 tartalmazó ötvözetnél hidrogénnek ismert módon való hozzáadásával a keménységet mintegy 80—90 kg/mm2 -től 150 kg/mm2 -re fokozhatjuk. A hidrogént hozzáadhatjuk akkor is, miután 105 az alakdarabot elkészítettük. A hidrogént a darabnak mintegy 300 C°-ra való hevítésével újból elvonhatjuk anélkül, hogy a keménység csökkenne. 7) Ha a 2. példa szerinti ötvözethez 110 P-Cu alakjában mintegy 3—4o/0 foszfort adunk, az ötvözet olvadáspontja mintegy 150 C°-al csökken anélkül, hogy . annak egyéb mechanikai-techno-
