127214. lajstromszámú szabadalom • Magnéziumötvözetek

3 Megjeleni 1941. évi július hé 1. ar ím2 MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127214. szám. XVI/c. osztály. — F. 8891, alapszám. Magnéziumötvözetek. növeljük, il­yúláshoz való tős továbbá, »ötvözetek az szemben jó ki. rt gyúró ötvö­sági értékek zakítószilárd­vási határ = = 7—I60/0, ;d Werkstoff­alle 1936. Ká izetek). Ezzel '< ú gyúróötvö­rtékeket kap­ra kei ó °/o 4.0 6.0 lem egyesül­yületekké. ötvözetek ki­ellemző, hogy egyedül vagy máznak oly :k; a Jsevert-i határát lé-I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1938. évi november hó 5.* Németországi elsőbbsége: 1937. évi november hó 27. Az ismeri nagyszázalékos magné­ziumötvözetek fejlődését elsősorban az a tény határozza meg, hogy technikai­lag használható nagy szilárdságú önt-5 vény előállítása magnéziumnál csupán keményílőleg ható ötvözőalkatrészek hozzáötvözésével lehetséges. E célra eddig kizárólag alumíniumot és cinket használlak, melyek a szokásos mehnyi-10 ségi viszonyokban, vagyis 4—10% alu­mínium és adott esetben 3»/o-ig cink esetében, az önmagában lágy és durván sugarasan megdermedő magnéziumra az ötvözet képződésével egyébként is 15 együtt járó keményítő és szemes efino­mító hatást fejtenek ki. Az effajta mag­néziumölvözeteknek mindenkor az öt­vözet összetétele és az öntési eljárás (homok-, kokilia-, illetve fröccsöntés) 20 szerint nem javított állapotban mintegy 16—22 kg/mm2 szakítási szilárdsága, 3—120/0 nyúlás mellett 8—16 kg/mm ä folyási határa és 0,5 mkg/cm2 horony­szívóssága van (lásd Werkstoffhand-25 buch Nichleisenmetalle 1906. K3 lap). Ezek az ötvözetek eme tulajdonságaik következtében az egyéb technikailag . használatos könnyűfémötvözetekkel szemben versenyképesekké váltak. 30 Eme ismert ötvözeteknek hátránya azonban, hogy megdermedésükkor ú. n. »mikrohinker«-ek képzésére hajla­mosak. Ez alatt a szerkezetben finom hajszálvékony repedéseket értünk, me-35 lyek az öntvényt folyékony vagy gáz­alakú közeg egyoldalúan kifejtett nyo­másával szemben bizonyos mértékig tömítetlenné teszik és továbbá horony­hatásuk folytán az egészséges szerke­zet esetében önmagában elérhető jó 40 szilárdsági tulajdonságokat kiváltké­pen megfelelő anyagfelhalmozással ki­alakított nagyfokúan igénybevett he­lyeknél adott esetben lényegesen csök­kentik. Az önlvényötvözetek mikrolun- 45 kerek képzésére való ismert hajlama valószínűleg azzal függ össze, hogy aránylag magas ötvözőanyagtartalmuk miatt a tiszta és alacsonyan ötvöződő magnéziummal ellentélben, nagy der- 50 medési intervallumuk van. Eddig csu­pán azt kísérelték meg, hogy a mikro­repedések keletkezését ú, n. rezzentő­lemezeknek és egyéb a veszélyeztetett szerkezeti részek gyors lehűtését célzó 55 rendszabályoknak fokozott alkalmazá­sával akadályozzák meg. Effajta rend­szabályok azonban drágák és techni­kailag is nehezen kézben tarthatók és az eredmény gyakran csupán részié- 60 ges. Ama körülmények felismerésével, amelyek nagyfokúan szilárd, lunkerek­től mentes öntési szerkezet kialakítá­sánál főleg döntőek, vagyis a finom 65 szemcsézettség és a kis dermedés! in­tervallum fontosságának a felismeré­sével az a feladat adódott, hogy a kü­lönböző ötvözőanyagok hatásának rendszeres kutatásával olvanokat ta- 70 nyi József * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlováik sza­badalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom