127203. lajstromszámú szabadalom • Folyadékkapcsoló
2 12Í203. -—g— fúvóka van. A —c— résznek külső, a —g —fúvókával szembefordított köpenyfelülete gyengén ívelt és abban egyenlő közökben —c'— bemarások úgy vannak 5 kiképezve, hogy éles szélű fog vagy lapátszerű —c"— kiemelkedések keletkeznek. A —c— rész ívelt felülete és a —b— résznek azzal szemben álló fala közötti —h— játék oly kicsiny, amilyen gyakorlatilag 10 egyáltalán még lehetséges. A 4., 5. és 6. ábrákban feltüntetett kivitelnél a forgó —b— kapcsolórésznek a kiáramoltató —m— furat helyén —o— kiugrása van, mely a —c— rész körül ia le-15 hető legkisebb —x— távolsággal mozog. Az —m— kiáramoltató furatnak kúpos —m1 — része van, melynek legszűkebb, az átáramló mennyiséget meghatározó keresztmetszete a torkolat belső oldalánál,; 20 fekszik és amely kifelé bővül, valamint aránylag bő, hengeres, külső —m2 — része. Amint a —c— rész a —b— részhez képest forogni kezd, a kiemelkedések és bemélyedések következtében a —h— rés 25 mentén és így a lefolyató nyílások körzetében erős örvénylések keletkeznek, valamint fokozott folyadéktolás és nyomás, amely olajiszapnak a kibocsátó nyílásnál való lerakódását megakadályozza. 30 A találmány szempontjából lényegtelen, hogy a —c— rész forog és a —b— rész helytálló vagy fordítva, a helytálló —c— résszel szemben a —b— rész forog-e, vagy a két —c— és —b— rész különböző fordulatszámokkal jár-e. 35 Szabadalmi igénypontok: 1. Hidrodinamikus munkaelv szerint dolgozó folyadékkapcsoló különböző fordulatszámú, egymással közvetlenül szom-43 szédos kapcsoló részekkel, melyre jellemző, hogy a szabadba vezető, folyadékot kiáramoltató nyílások előtt eltömődések megakadályozása végett kiemelkedésekből és bemélyedésekből álló ko-45 szorú vonul el, mimellett ezek a kiemelkedések és bemélyedések a hajtott vagy 2 rajzlap Felelős kiadó: dr. ladoméii SZ .,J Ö V ö" Nyomdaszövetkezet, Budapest, IX., hajtó kapcsolórész kerületén vannak elrendezve. 2. Az 1. igénypont szerinti folyadékkapcsoló kiviteli alakja, melyre jellemző, 50 hogy a hajtó vagy hajtott alkatrész kerületén levő kiemelkedéseknek lapátvagy fogalakjuk van és a forgás irányában a kiömlő nyílások felé éles éleik vannak. 55 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti folyadékkapcsoló kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kiömlőnyílásokat hordozó kapcsolórészeknek a furatok (m) helyén nyúlványaik (o) vannak, amelyek előtt 60 a közvetlen szomszédos kapcsolóalkatrészek kerületén levő kiemelkedésekből és bemélyedésekből (c', c") álló koszorú a gyakorlatilag még lehetséges legkisebb távolságban vonul el. 4. Az 1—3. igénypontok szerin'.i folyadék- 65 kapcsoló kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kiömlési nyílások belső, a szomszédos kapcsolórész felé eső kúpos részből (mj és a szabadba vezető külső, bő, hengeres részből (m2 ) állanak. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti folyadékkapcsoló kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kibocsátónyílások (m) az egyik (külső) kapcsolórészben vannak elrendezve és a másik (belső) kapcsolórészi 75 a kiömlőnyílásokat szabadon tárté, örvényléseket létesítő vagy letörlő testet alkot. 6. Az 1—5. igénypontok szerinti folyadékkapcsoló kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy úgy a kiömlőnyílások, mint az azokkal együttdolgozó lapát- vagy fogalakú kiemelkedések a forgó részek külső kerüktén vannak elrendezve. 7. Az 1—6. igénypontok szerinti folyadékkapcsoló kiviteli alakja, melyre jellem- 85 ző, hogy a kiömlőnyílások (m) helytálló tokba (a) nyílnak, mely a forgó kapcsolóalkatrészeket veszi körül és ame yből a folyadékot vezeték (f) a tartányha vezeti. 90 mellékletlel L'NIK JSTVAN m. kir. szab, bíró. l-u. 17. lel.: 182-278 — Fel. vez.: Bárányi József
