127183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égési erőgépek, különösen robbanóégési turbinák hűtésére

2" 127183. gőzfejlődés mindinkább fokozó.'ik. így tebát a hűtőközeg számára alkalmazandó bebocsátó, átbocsátó és kibocsátó keresztmetszetek hülőlérről-hűtőtérrc megnöve-5 lendők^ami a legtöbb esetben szerkezeti kivileli nehézségekhez vezet. Azonban az egyes hűtőtereknek az átalakítandó hűtőközegáramhoz viszonyított párhuzamos kapcsolása sem mentes a hát-10 rányoklól. A minden egyes hűtőtéren átáramló hűlőközegmennyiséget ugyanis az az áramlási cllcmVlás szabja meg, mely a hűtőközeggel szemben a hűtőtéren való átáramlásnál mindenkor fellép. Ez az 15 áramlási ellenállás elsősorban az áramlási sebességtől függ. A gőzfejlődés merre szerint azonban a i'olyadék-gőz-keverék térfogata és így, azonos átalakított folyadékmennyiséget felvéve, a folyadék-gőz-keve-20 rék áramlási sebessége jelentékenyen változik. Ha tehát a hőfelvevő közegbe a párhuzamosan átjárt fű lőterek egyikében fokozott hőmennyiséget vezetünk, akkor ebben a hűlő'.érten a gőzfeji ődés fokozó-25 dik és így a folyadék-gőz-keverék térfogata, valamint az áramlási ellenállás az átalakító körfolyamnak ebben a párhuzamos ágában megnövekedik. Ha a párhuzamosan kapcsolt hűtőtereken összesen át-30 áramló hűlőközegmennyiséget a berendezésnek valamennyi hűlőközegáramával közösen átjárandó részei korlátozzák, akkor a hűtőközeg, miután az a legkisebb ellenállás útját követi, legnagyobb részt a 35 kisebb ellenállású hűtőtereken ál fogja a maga útját keresni és megtalálni, minek folytán éppen. azok a hűtőterek, melyek a hűtési hőnek fokozott elvezetését kívánják, nem kapnak oly erőteljes hűtést, 40 mint a kisebb mértékben felhevülő hűtőterek. Ennek az ingatag állapotnak megfelelően a nagy igénybevételnek a'ávetelt részek hűtése mindig nagyobb és nagyobb mértékben, egészen e részek elpusdulásá-45 nak veszélyéig csökkennek. Közelfekvő Volna ezt a veszélyt úgy kiküszöbölni, hogy az ilyen nagy igénybevételű részek hűtőtereinek bebocsáló, átbocsáló és kibocsátó keresztmelszeteit megfelelően növeljük. így 50 azonban megint csak az egymásuláni kapcsolásnál érvényülő szerkezeli nehézségek adódnának, minthogy gyakran az égési erőgépnek éppen a legkisebb részei vannak hűtési hőállapotuk tekintetében kü-55 lőnösen veszélyeztelve; ilyen rész különösen a robbanó égésilurbinák fúvóka-előtere. Ezenkívül az égési erőgép különböző részeinek fűtési hőállapotai az égési erőgép különböző terheléseinél nem egvformán tolódnak el, miért is ez az út sem 60 vezet a szóbanforgó feladat tökéletes megoldásához, vagy legalább is nem teszi lehetővé, hogy a hűtőfolyamat irányítása biztosan a kezünkben legyen. A hűtésnek egy és ugyanazon, nyomás 65 alatt álló, a höfelvételnél elgőzölgő közeget átalakító eljárással való kielégítő megoldását mindazonáltal sikerült a találmány értelmében, még pedig úgy elérni, hogy a hőfelvevő közeget egymástól kü- 70 lönböző hűtési hőállapotú égési erőgéperészekbe több, a szükséges átalakítónyomásnak egymástól függetlenül a'ávetett átalakílókörfolyam útján vezetjük, aholis az égési erőgép részeinek mindegyikéhez ez^k- 75 nez az átalakító körfolyamoknak egy-egv része tartozik. Ennek az eljárásnak mindeneké! őlt ninc-enck meg többé azok a hátrányai, melyek a hűtőtereknek egyetlen hűtőközegáramban való egymásután- so kapcsolásánál mutatkoztak. Az elrendezés ugyanis az égési erőgép hűlendő részeinek mindegyikével kapcsolatban ninden nehézség nélkül úgy foganatosílhaló. ho;ry a hűtési hő felvétele folytán felhevült hű- 85 tőközeget a hűtőtér legfelső pontján vezetjük el anélkül, hogy az égési erőgép egyes részeinek a szerkezeti alakítással megszabott viszonylagos helyzete nehézségeket okozna. Elesik továbbá a hűtőközeg- 90 áram bebocsátó, átbocsátó és kibocsátó keresztmetszeteinek nem kívánatos megnövelésére vonatkozó követelmény és azok méretezésének bizonytalansága. A hűtőterek párhuzamos kapcsolásával szemben, 95 melynél a hűtőközegáramok, azok számára közösen elrendezett, a nyomásfokozást elsősorban előidéző részek folytán, egymástól kölcsönösen függenek, az az előny adódik, hogy a hűtőközegnek az egyes hűtő- íoo tereken való áláramlási mennyisége az áramlási ellenállástól függetlenebb. Az eljárás foganatosításához szükséges berendezéseket elvileg több, egymástól füg'getlen átalakító körfolyam jellemzi, me- 105 (lyek a hőt cselről-eselre az égési erőgépnek egy-egy, a hűtési hőállapot tekintetében egyenlőtlen részéből, mint például az égési kamrákból, a gép tokjából, válaszfalakból, összekötő csalornákból slb. von- l!0 ják el. Itt az egymástól való függetlenséget a vezetékeknek egymástól teljesen elkülönített vezetésével, különösen a függélyesen elhelyezeti vezetékrészeknek elkü-