127182. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hosszan elnyújtott robbanókamráknak, különösen égési turbinák robbanókamráinak gázalakú égési anyagokkal vagy égési anyagokat hordozó gázokkal való megtöltésére

12Í7Í82. 5 8, 10 kib'ocsa lőszer vei felé iráiíyiiló, hasítékszerű kivágása van. Hogy ez a hasítékszerű kivágás kellően érvényesüljön, a robbanókámra 4 bebocsátó kúpja 19-nél fészekszcrűen ki van vájva. Ha tehát a 2L

bebocsálószelepet (2. ábra) az 1. ábra értelmében, a másik két szelepet pedig a 3. ábra értelmében alakítjuk ki, akkor, az az égésianyag, melyet a Ifi furaton át 10 a kamra hossztengelyéhez szög alatt, haránlirányhan vezettünk be a kamrán át é> mely a szembenfekvő kamrafallal való érintkezés poníjától kezdve a kamrafal menlén vczclő:lik, oly égésianyaggal egyo-15 sül, melyet ezen az oldalon a 18 hasítékokon ál csak a kamrafal menlén vezettünk be; így tchál a robbanókamra fala mentén a kívánt egyoldalú áramlás létesül. 20 Ahelyett, hogy az égésianyng ilyen áramlásait előidéző vezelőfclülelekel 1G, furatokkal vagy 18 vajatokkal valósítanók meg. a vczclőfelülelckct' a 4. ábra értelmében, különleges előnyökkel, 20 kupakok alkot-25 hatják, melyek a bebocsálószelepck 22 kosarainak 21 torkolatai clőtl a robbanó kamra belseje felé irányulóan vannak elhelyezve. Ezek a 20 kupakok a robbanókamra 8, 14 bebocsálószervei felé nyitott 30 23 rések kivételével zárt süvegek alakjáb'an vannak kialakítva, úgy, hogy a 23 hasi lékokon át a robbanókamrába áramló égésianyag a bevezetés időpontjától kezdve a robbanókamra fala menlén egyoldalú 35 áramlást vesz fel. Ebből következik, hogy a 2. ábra szerint alkalmazandó további bebocsátószervek a 4. ábra értelmében lehelnek kialakítva; így azok a 2. ábrán megfelelően vannak ábrázolva. 40 Az 5—7. ábrák a töltőfolyamat egyes, különböző állapotait szemlélletik; ezekből az ábrákból a hengeralakú örvények kialakulása, valamint azoknak a robbanókamra bevezetési helyétől annak kibo•:5 csaló vége felé irányuló előrehaladása látható. Itt a robbanókamra a 4. ábra értelmében van kialakítva. Az égésianyag bevezetésének kezdetén mindenekelőtt az 5. ábra szerint az égési-50 nuvagol bevezelő helv közelében alakul ki egy hengeralakú örvény. A robbanókamrában elhelyezkedő levegőtömegek előbb ugyan ellenállást fejtenek ki a bevezetett égésianyaggal szemben és- ezt elterelik, 55 azonban az idő előrehaladtával az égésianyag bevezetési helyétől mindig távolabb eső légrészecskék jutnak mozgásba, úgy, hogy a bevezetett égésianyagsugár elterelése a Bevezetési helytől mindig nagyobb és nagyobb távolságban megy végbe. így 60 tehát az égésianyagot eloszló hengeres örvény a G. ábra szerint a bevezetés helyétől kezdve mindig tovább vándorol anéL-kül, hogy a bevezetés helyének szomszédságában keletkező hengeralakű örvény el- 65 tűnnék. Végül a hengeralakú örvény vándorlása is mindig újabb és újabb őrvér nyék keletkezése folytán a töllőfolyamat végén a 7. ábra szerinti állapot alakul ki, melyet egyébként az 1. ábra is szem- 70 iéllel. Az 1. és 7. ábrák összehasonlításán ból látható, hogy azonos hengeralakű örvények létesítéséhez a bevezetés helyének az 1. ábra szerinti megoldásnál, a robbanókamra hossztengelyének a 7., illetve 75 4. ábra szerinti megoldásoknál alkalmazott bevezeíőhellyel e bnkező oldalán kell lennie. így tehát a 2. ábra szerinti ábrázolásnak megfelelően lehetővé válik, hogy bcbocsálószelepeket a kamra hossz- 80 tengelyéhez képest szimmelriásan helyezhessünk el és ennek ellenére a találmánybeli javaslatok értelmében az égést anyag egyoldalú bevezetését kényszerílhessük ki. Emellett teljesen mellékes, vájjon a bebo- 83 csátószerveket felerészben az 1. ábra szerint, felerészben pedig a 3—7. ábrák szerint alakítjuk ki vagy. páratlanszámú bebocsátószervek esetén, amint azt pl. a 2. ábra szemlélteti, kisebbszámú bebocsáló- 90 szervet az 1. ábra szerint nagyobbszámút pedig a 3—7. ábrák szerint alakítunk ki, avagy végül az elosztást éppen ford'ítva alkalmazzuk, minthogy ez a szóbanforgó hálást, nevezetesen az égésianyagsugiírnak a 95 robbanókamra fala mentén való egyoldalú vezetését semmiképen sem válloztalja meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hosszan elnyújtott robbanókamráknak, különösen égésiturbinák robba- 10) nókamráinak gázalakú égésianyagokkal vagy égési anyagokat hordozó gázokkal való megtöltésére, melyre jellemző, hogy az égésianyagot a kamrafal mentén fejlesztett áramokkal, célszerűen az égési- 105 anyag áramát felbontó, a kamra hossztengelyéhez haránlirányBan forgó örvények keltésével, a kamra hossztengelyét tartalmazó síkhoz vagy ezzel párhuzamos síkhoz képest csak egyoldalúan ve- no zetjük át a kamrán. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganalosítási módja, melyre jellemző, hogy