127159. lajstromszámú szabadalom • Fényképező készülékekhez való kereső

Megjelent 19-ál. évi június hó 16. MAGTAR KIRÁLYI' SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127159. szám. IX/f. osztály. — Z. 2258. alapszám. Fényképező készülékekhez való kereső. Zeiss Ikon Aktiengesellschaft, Dresden (Németország). A bejelentés napja: 1938. évi április hó 27.* — Németországi elsőbbsége: 1937. évi május hó 14. Ismeretes fényképező készülékekhez való keresők, melyek nézőkenyüása az előtte fekvő, hátrafelé tükröző felülettől bizonyos távolságban van, mely tükör a 5 nézőkenyílás körül elrendezett, a kép­formátumnak megfelelő határoló jele­kel, például a képsíkban leképez. A határoló jeleket e mellett főként sötét alapon lévő fehér lakk vagy celluloid-10 sávok alakjában képezték ki. Hogy a képmező határai jól láthatók legyenek, két feltételt kell teljesíteni: egyrészt a halárvonalakat kielégítő mértékben kell megvilágítani, másrészt a tükröző felü-15 let fényt visszavető képességének ele­gendő nagynak kell lennie ahhoz, hogy a határvonalak eléggé világos képét ad­ja. Ez a két feltétel egymásnak ellent­mond. Hogy azokat egymással össz-20 haugba hozzák, a kereső tokjának fe­delén vagy oldalain járulékos fénybe­bocsátó nyílásokat alkalmaztak. Ez az intézkedés, például akkor, ha sötét tér­ből világos tárgyakat fényképezünk, 25 vagy ha a fénybebocsáló nyílásokat a fényképész kalapja lefedi, nem elegen­dőek ahhoz, hogy a határoló jelek vi­lágos képe létesüljön. A kitűzött feladat megoldásához vezető másik út a tükör-30 felület fényt visszaverő képességének fokozásában van. Ezzel azonban a ha­tároló jelek megvilágítása csökken és a felveendő jelenet képe sötétebbé vá­. lik. 35 A találmány fényképező vagy mozgó­fényképező készülékekhez való oly ke­reső, melynek sík- vagy görbetükör fe­lüleltel a felvétel tárgyának síkjában, vagy valamely konjugált síkban le­képezett, a képformátumot határoló je­lei vannak és pedig a határoló jelek a találmány értelmében, legalább részben lükröző felületekből vannak. A határoló jeleknek ez a leképezése azon a felis­merésen alapul, hogy túlnyomóan tük­röző reflexió esetén a világosság szét­szórtan visszavető felülettel szemben nem a megvilágítástól illetőleg a kereső nyílásán beeső fényáramtól, hanem csakis a tükrözött tárgy fényének sű­rűségétől, a visszaverő képességtől és a sugaraknak a megfigyelő szeméhez megtett úton a reflexió és az elnyelés következtében szenvedett veszteségeitől függ. A határoló jeleket sík felületek alkothatják, azok azonban lehelnek konkáv vagy konvex, hengeresen vagy szférikusán hajlított felületek. Ha a je­lek sík. tükrözve reflektáló felületi ele­mekből vannak, azok rézsútosan úgy helyezhetők el, hogy az azokról visz­szalükrözött és a megfigyelő szemébe, eső sugarak a fény útjában elöl fekvő keresőalkalrészen kívül fekvő nyíláso­kon vagy állálszó felületeken át esnek 65 a kereső tokjába. A határoló jeleket alkotó, tükrözve reflektáló felületek továbbá akként le­hetnek rézsútosan elrendezve, hogy az azokon tükrözött és a megfisvclö sze- 70 40 45 50 55 60 Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom