127154. lajstromszámú szabadalom • Eljárás védőrétegek előállítására aluminiumon és aluminiumötvözeteken

2 i 2 71 s; 4. A fémvegyületek nagy választékánál fogva egyáltalán nem szükséges, hogy csak egyszerű fémsók, így pl. szulfátok, nitrátok, stb. kerüljenek alkalmazásra, ha-5 nem alkalmazhatunk úgynevezett komplexvegyüleleket, így pl.' moübdénkénsiavat, foszfor- wolfrámsavat és másokat is, amikor is a fém e vegyületek anionjában lehet jelen. Néha előnyös lehet különböző 10 nehézfémek vegyületeinek alkalmazása is. A fémvegyülctek hozzáadásának hatása annál meglepőbb, mert eddig mindig elkerülték nchézfémsóknak az oxidálást célzó savkeverékekhez való hozzáadását; ugyan-15 így általában feltételezték, hogy az ilyen adalék kimarásokra és egyenetlen oxidképződésre adna alkalmat. Ezenfelül azt találtuk, hogy a találmány szerint nchézfémvegyületeket tartalmazó 2o fürdők alkalmazása alumínium öntvények cleklrolitos oxidálásakor az előállított védőrétegek természete tekintetében további előnyökkel jár. Ismeretes, hogy különösen öntvényekbe 25 gyakran lehetetlen egyenletes kü'sejű áttetsző rétegek előállítása, mert e rétegeknél a réteg alatt fekvő maratott fémfelület szemcseszerkezete láthatóvá válik, önt-30 vények előállításának természetében van, hogy az öntvény szemcsenagysága a látható felületnek nem mindegyik helyén egyenlő. Vékonyfalú helyeken az öntés után gyakran gyorsabb, lehűlés következik be, /nint az erősfalú helyeken, úgyhogy az előbbieken a fémkristályok nem szokták elérni azt a nagyságot, mint az az utóbbiakon lehetséges. Ez a szerkezeti különbség az ismert oxidálási elektrolitek alkalmazása esetén áttetsző rétegeknek öntvényeken való előállításakor gyakran világosan mutatkozik és ezeknek nyugtalan és csúnyán haló felületet ad. Az öntvények goromba kristályfelépítése cselén is felléphetnek jégvirágszerű szerkezetek, melyek ugyancsak nem kívánatosak. Az isméi-letelt eljárás ezeket a n?m kívánatos jelenségeket is mcsszcmenő-Ui megszünteti. Az oxidálás váltakozó vagy egvenárammal egyedül vagy egymással való ismert kombinálásukkal történhet. A különös hatás magyarázatára, metyet az igényelt adalékokkal kapunk, az alábbi összehasonlító kísérleteket közöljük. A kísérlet tartama az összes esetekben 45 perc volt. 35 40 45 50 Elektrolit Áramfajta Feszültség Yolt Fürdőhőmérséklet Áramerősség -^ Közepes súlygyarapodás Elektrolit Áramfajta Feszültség Yolt kezdetben ( befejezéskor kezdetben j befejezéskor -^ Közepes súlygyarapodás 1a 1b 100 g H2SO4/I 100 g H2SO4 100 g MnS04 W W 21 21 J.8C 19C° 27C° 27C° 1.42 1,75 2,40 1,79 51 mg 49 mg 2a 2b 50 g H2SO4 1 60 g H2SO4 100 g MnS04 25 g W-P04* W W 26,5 26,5 20C° 19C° 31 C° 29C° 1,5 3,50 2,10 1,61 60 mg 67 mg 3a 3b 50 g H2SO4/I 50 g H2SO4/I 20 g C0SO4 krist. W W 21 21 19C° 20C° 24C° 24C° 0,85 1,2 1,04 1,0 24 mg 29 mg *) Wolfrámfoszforsav. A nehézfémsók hozzáadása okozta áramhatás akkor is észrevehetővé válik, ha a fürdőhőmérséklelet állandóan tartjuk. A fenti táblázatban említett I. példában pl. 55 a hatás abban mutatkozik, hogy az áramerősség mangáiiszulfát adaléka nélkül a kísérlet kezdclén 1.40, végén 1.30 ara'p. volt, 60 65 70 75 80 85 90 95 100 míg a megfelelő értékek mangánszulfát 105 hozzáadása esetén 1.62 és 1.15 voltak. Az áramcsökkenés tehát jelentékenyen erő- . sebb volt. A fürdőhőmérsékletet mindkét .esetben 18 C-on tartottuk. A- nagvobb áramcsökkenés ellenére is a mangánada-Jékkal kapott rétegek erősebbek voltak, ami a bádogok súlygyarapodásában is