127063. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyanták előállítására

6 127061 gelt, hogy bomlását is tekintetbe vegyük. Ellenben még nagyobb fölösleg sem káros, sőt sok esetben előnyös, mert a második szakaszban ebben az esetben for-5 maldehidből, karbamidból és a karbamiddal reakcióba hozott poliamidból vagy polilioamidból keverlpolimerizálum keletkezik. A karbamid mennyiségének viszonylagos 10 változtatása a reakció első szakaszában különböző molekulasúlyú polimerek keletkezéséi eredményezi. Ez viszont a kész film keménységének és hajlékonyságának a változását vonja maga után. Általában 15 nagymennyiségű karbamid kemény rideg filmeket alkotó gyantákat eredményez, míg kevesebb karbamiddal lágyabb és hajlékonyabb filmeket kapunk. A reakció 1. szakaszában alkalmazott karbamid meny-20 nyiségének nincs felső határa, mert a poiimerizálási reakcióban részt nem vett fölösleg vagy mint olyan megmarad, vagy elbomlik. Ha túl kevés karbamidot alkalmazunk, a poliamidmolekula túl naggyá 25 és ezállal' annyira oldhatatlanná válik, hogy a formaldehiddel való utólagos kezelésnél az anyag nehezen polimerizálódik. Ugy találtuk, hogy 1 mol diamindikarbonsavsóra 0,5 mol karbamidnak a haszná-30 latakor kielégítő módon oldódó terméket kapunk, ha azonban 1 mol sóra 0,25 mol karbamidot használunk, oly terméket kapunk, amely formaldehiddel éppen még reagál, amelyet azonban ez a reakció nem 35 befolyásol lényegesen, mert a keletkező filmek át nem lálszóak és szemcsések. A karbamidnak a diamindikarbonsavsóval vagy a poliamid- (politioamid-) -képző összetevővel való reakcióját az első sza-40 kaszban célszerűen a legalacsonyabb hőmérsékleten foganatosítjuk, amelynél a reakció .még végbemegy, mert magasabb hőmérsékleteken a karbamid jelentős mértékben ammóniákká, széndioxiddá, bi-45 urelté, cianogénné stb. bomlik. Ugy találtuk, hogy 100—200 C° közötti hőmérsékletek felelnek meg, ámbár e hőmérsékletkörzetben bizonyos mennyiségű ammóniák hasad le, ami az ammóniákszagról 50 megállapítható. Nem kívánjuk azonban a találmányt e hőmérsékletekre korlátozni, hanem csupán ama legalacsonyabb hőm érsekié Ire, amelynél a reakciós tömeg folyékonnyá válik. Ezt a karbamid vagy az ol-55 dószer mennyiség határozza meg. A találmány továbbá a legmagasabb hőmérséklet irányában is korlátozva van, amely a reakciós termék stabilitásából adódik. A reakcióhoz szükséges idő általában a hőmérséklettől, a keverés módjától és az al- 60 katéternek fajtájától függ. Előnyös feltételek mellett azonban a reakció általában 12 órán belül befejeződik. A reakció 2. szakaszában az 1. szakasz termékét formaldehiddel hevítjük. A for- 65 maldehidct előnyösen feleslegben alkalmazzuk, mivel ez a reakcióra nem káros, sőt ellenkezőleg a reakciót elősegíti azzal, hogy a reakcióban résztvevő alkalelemeket oldja. Ez katalizátor jelenlétében vagy 70 a nélkül megy végbe. Effajta katalizátorok nátriumhidroxid, nátriumacetát vagy tetszőleges egyéb enyhe alkalikus katalizátor, katalitos mennyiségekben alkalmazva. Az eljárásnak ezt a szakaszát a formalin 75 fölöslegén kívüli egyéb oldószer nélkül is foganatosíthatjuk, azonban jobb eredményeket kapunk, ha valamely kismolekulasúlyú alkartoll, például melanoM, propanoit, előnyösen izobutanolt, amilalkoholt, 80 vagy etoxietanoll alkalmazunk. A reakció második szakaszához szükséges idő a víz eltávolításának a sebességétől és az alkalmazott katalizátor fajtájától függ. A reakciót általában bázisos katalizálorok jelen- 85 létében foganatosítjuk mindaddig, míg az oldat egyneművé nem válik, azután azt megsavanyítjuk és a víz keletkezésének megszűntéig hevítjük. Az előzetes bázisos katalízist nátriumacetáttal, nátriumhidr- 90 oxiddal, nátriumkarbonáttal vagy egyéb, a formaldehiddel nem reagáló bázisokkal foganatosíthatjuk. A végső szakaszban szükséges savanyú közegei ecetsav, ftálsavanhidrid és hasonló anyagok alkalmazásával 95 állíthatjuk elő. A reakciót katalizátor nélkül is foganatosíthatjuk. A karbamid aminokkal alkilezetl karbamidokká és karbonsavakkal acilezett karbamidokká reagál. Ha ekként a karbamidot valamely too diamin valamely dikarbonsavval képezett valamely sójával reagáltatjuk, mindkét reakció együtt lép fel, mimellett még ezzel párhuzamosan az amidkondenzálás reakciója is végbemegy, úgyhogy a termék 105 karbamid végcsoportokai tartalmazó kis molekulasúlyú poliamidok keverékéből áll. Mivel azonban a karbamid a reakcióhoz szükséges hőmérsékleteken észrevehetően bomlik, a keverékben ammóniák is van no jelen. Ez egyes karboxilcsoporlokkal reagál és amidvégcsoportokat képez, amelyek formaldehiddel való kezeléskor színién polimerizálnak. Ekként az eljárás első sza-