127060. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyenes láncú szintétikus poliamidok előállítására
6 12ÍÓ(Í0. hidrolitesien bonló anyagnak mennyiségétől, függ. Ezután a vizet vagy a másik hidrolizáló közeget leengedjük, célszerűen oly hőmérsékletnél, amely elegendő nagy ah-5 hoz, hogy a reakciós tömeget folyékony állapotban tartsuk és a poliamidképző hőmérsékletieken való hevítést tovább1 folytatjuk. Ez azt eredményezi, hogy a hidrolízis termékei (főleg az alacsony poliami-10 dek) egymással ismét egyesülnek és eközben kevertpolimert alkotnak. Ez az eljárás, amely ugyanazon 'egyszerű poliamid két próbájának keveréséhez is használható, a polimer hulladékainak és selejtjének visszanyerésére való. Bár a négynél több összetevőből előállított kevertpolimerizálumnak ugyanazok az általános tulajdonságai vannak^ mint a négy összetevőből készült ke ver tpolimerizátumoknak, úgy mégis a négy 20 összetevőből álló keveiipolimerek a találmány célszerű kiviteli alakja, mert a reakcióban résztvevő anyagok tvilságos nagy száma a diaminek és a dikarbonsavak egyenértékű mennyiségeinek beállítását 25 megnehezíti. Gazdasági okokból továbbá, kívánatos, hogy a reakcióban résztvevő anyagok számát a lehetőségig korlátozzuk., Ha azonban kevert savakat, például azelain-KÍIV és olajsav oxidálásával kapott dugaszsav keverékét vagy undekándikarbonsav 30 és hidrogénezett ricinusolaj oxidálásával kapott dodekandikarbonsav keverékét alkalmazzuk, úgy sok esetben kényeimesebb, ha négynél több összetevőből álló kevertpolimerizátumot állítunk elő. így például 35 lazelainsav és dugaszsav keverékének oktametilén- és nonametiléndiamin keverékével való reakciójából származott sónak hexametiléndiammoniumadipátlal való hevítésekor hat összetevőjű kevertpolimert 40 kapunk. Á négyösszetevőjű kevertpolimerizátumok közül azok, amelyeket két diami nből és két dikarbonsavből állítottunk elő, előnyben részesítendők. Mint ezt a példákban kimutattuk, ilyen termékekéi"! 45 könnyen kapunk két diamindikarbonísavsői kevertpolimierizálása útján. Kevertpolimerizátumok 'előállításához előnyös összetevők a NHCJCI^R-CHJNHS, képletű diaminok és a HOÖGCH2 R'CH 2 COOH képletű 50 dikarbonsavak, mely képteletekben R és, R' kétértékű szénhidrogéngyökök és ahol R-nek legalább két szénatomhosszúságú lánca van. R és R' célszerűen melilénw vagy polimetiléncsoportok. Azonban aro-i 55 más anyagok, például m-feniléndiamin- és ízoflálsav, szintén jól használható Összetevők, ha magas olvadáspontú kevertpolimereket kívánunk előállítani. Kevertpolimereknek aromás diaminokból való előállításakor sokszor kívánatos, hogy a diami- 60 neket felesleges mennyiségű kétbázisosi savval vagy savakkal, célszerűen minden mol aminre két mol savval reagáltassuk és azután ezt a közbenső terméket az alifás diamin vagy diamiiiok olyan mennyi- 65 ségével reagáltassuk, amely az aminocsoportok és savcsoportok egyenértékűségét állítja helyre. Ezt az eljárást aromás diamiiiok esetére ajánljuk, mert ezek lassabban reagálnak, mint az alifás diamiiiok. 70 A kever Ipolimereket nem korlátozzuk azokra, amelyek kizárólagosan diaminokból 'és dikarbonsavakból állanak. Ha ez kívánatos, a polimerizálás előtt, közben vagy utána adalékokat, például lágyítósze- 75 reket, pigmenteket, gyantákat, homályosítószereket, vagy más hasonló anyagokat adagolhatunk. Ugyancsak a találmány értelmében a poliamidképző össze tevőkhöz egyéb polimérképző anyagokat, például 80 oxisavakat vagy glikolokat is adagolhatunk. A. keverlpolimerek előállításánál ugyanígy alkalmazhatunk pol imerizálható monoamhio-monokarbonsavaka I, például E-aminokapronsavat és ennek amidképző 85 származékait, például kaprolaktámol. Rizonyos célokra kívánatos, hogy a polimer viszkozitása állandó legyen, vagyis hogy annak viszkozitása (molekulasúlya) az olvadáspontra való hevítéskor észre- 90 vehetően ne változzék. Állékony viszkozitású, kevertpolimereket úgy kapunk, hogy a diamin vagy a kétbázisos sav csekély mennyiségű fölöslegét (5 mol százaléknyi mennyiségig) vagy kélbázisossavai alkal- 95 mázunk vagy monoaminnak vagy monokarbonsavnak vagy ezek valamely származékának csekély mennyiségét, rendszerint 0.1—5<>/0 -nyi mennyiségét adjuk a reakciós keverékhez. A viszkozitást állandó- íoo válevő ilyen jellegzetes anyagok az ecetsav és a sztearinsav. . A találmány szerinti eljárással 'előállítóit termékek textil célokra alkalmas rostok előállítására, például kötött, szövött és 105 flórszövetek előállítására használhatók fel. Textilfonalak előállításához különösen értékes kevertpoliamidok azok, melyeknek olvadáspontja 200 Ca fölölt, célszerűen 225 C01 fölött van. Ilyen poliamidokat a no keverLpolimer két összetevőjének aránylag
