127049. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés periódikus hullámimpulzusok keltésére, különösen távolbalátó berendezésekhez

127049. 5 vitáson átfolyó oly áramot, amelynek a 3. ábra szerinti derékszögalakii impulzushullám-alakja van, melynek függvénye a íűrészíog-f észül tséghu Hám függvényének 5 első differenciálhányadosa. A —II— induktivitásban fellépő feszültségesés függvénye az átmenő áram függvényének első. differenciálhányadosa és így kettősimpulzus-alakja van, amilyet a 4. ábra mutat, 10 Ez a feszültség az —53— tekercsre induktiven átvitelik és így a —13b— oszcillátor bemenőkörébe jut úgy, hogy minden keltősimpulzus második impulzusa negatív polaritással érkezik és ennek az oszciflá-15 tornak szinkronizálőimpulzusaként hat. A —13b - oszcillátor lényegében épen úgy működik, mint a —-11b- oszcillátor, mégis a következő eltéréssel: Miután a —40a— kondenzátorral, in-20 dukiivilás helyett, —55— ellenállás van sorbakapcsolva, az ebben az ellenállásban kellelt feszültségnek ugyanolyan hullámalakja van, mint az áramnak, azaz alakja az 5. ábra szerinti derékszögű impulzus? 25 hullám-alaknak felel meg. Mivel a — 13b -oszeillátor derékszögű impulzusai mindig a -—11 indukliviláson fejlesztett ket..lősimpulzusok második (negatív) csúcsánál kezdődnek, megállapítható, hogy az 30 i55- ellenálláson fellépő derékszögű impulzusoknak időrendben elülső oldalai a —10- kondenzátoron átmenő áramimpulzusok időrendben elülső oldalaihoz viszonyítva fázisban elmaradnak, még pedig a 35 40 kondenzátoron átmenő áramimpulzus larlamának megfelelő értékkel. A 11b— és -13b— oszcillátorok fejlesztette, derékszögű impulzusok tartama ezen oszcillátorok körál'andőinak beállí-40 lásával határozhatók meg Így pl. a — 14— cső r— ellenállása, ha vezet, igen alacsony; ha a keltett hullám periódusát időegységnek vesszük és a periódus kihasznált nyomrészéi b törttel jelöljük, akkor a derékszögű impulzus tartama, amely J időben egy periódus visszal'utási részének felel meg, 1 — b. Ha a kapcsolás alkalmasan van beállítva, akkor b __R_ 50 ril""b" r '"" ahol R a —15— kisütési ellenállás értéke és az impulzus szélessége az r, vagy kényelmesebben az R nagyobb értéknek be-55 állításával, határozható meg. Stabil oszcilláció fenntartása mellett, aránylag nagy beállítási lehetőségek elérésérc, néha szükséges lehet, hogy a —40-- kondenzátor kapacitását beállíthatóvá tegyük. Általában azonban a kívánt vezérlést egysze- 60 rűen a —45— ellenállás értékének beállításával kaphatjuk. A parabolikus impulzusokat keltő 21 — 21c készülék legegyszerűbben a 12-16. ábrák nyomán irha ló le. A -24— időmeg- 65 határozó-generátor arra való, hogy kimenőköreinék egyikéljen derékszögű impulzushuílámalakú, periodikus hullámot keltsen, amilyet, pl. a 12. ábra szemléltet; e hullám a kívánt sorfrekvencia kétszerese, 70 pl. 2()1()0 Hz. A fűrészfog'hullám-generátornak megfelelő köre lehet a 13. ábra szerinti derékszögű impulzushú'lámbó! fűrészfoghullám levezetésére, melynek frekvenciája azonos a derékszögű impulzus- 75 Indiám frekvenciájával, még pétiig úgy, hogy visszafulási részei a derékszögű impulzusokkal esnek össze. A —21a— parabolikus hu'lámgeiierálor alkalmas köröket tartalmaz azonos frekvenciájú és pa- 80 rabolikus alakú hullámnak a fürészl'ogthullámből való ievezek'sére (1,1. ábra;, melynek pozitív részei a fűrészfoghullám nyomperiodusaira esnek. A —21— és - 21a - generátorok körei előnyösen in- 85 tegrálóköröket tartalmaznak, pl. nagyimpedanciájú penlódacsövekel, amelyeknek anód köreiben kapacMselemek vannak, miáltal a feszültségek, melyek bemenőköreikre adatnak, anódköreikben hasonló 90 hullámalakú áramok keringtetnek és a kapaci láselemekben oly feszültségek gerjednek, amelyeknek hullámalakjai a ráadott feszül Lséghu'lámok függvényeinek integrál-, jai. 95 A --211)— határoló és erősítő szokásos vákuumcsövet tartalmazhat, amelynek rácsköre oly előfészüllséget kap, hogy a bemenőkörére rá ado 11 parabolikus hullámnak egy része, pl. a 11. ábra szaggatóit 100 vonala alatt fekvő része levágódik, hogy ezáltal a 15. ábra görbéje szerinti parabolikus impulzuishultámot kapjuk. A —21c- hálároló és erősítő eszközi. .tartalmazhat, mely hasonló a 21b— erősítő 105 és határoló eszközéhez és hasonló módon állítható be úgy, hogy a bemenőkörére ráadott hullámnak egy részét, pl. a 15. ábra szaggatott vonala, alatt fekvő részt levágja, hogy ily módon kettős sorfrekvien- 110 ciájú és csonka parabolikus impulzushullámot kapjunk, amilyent a IG. ábra szerinti görbe szemléltet. Az utóbb említett hullám impulzusai az időmeghalározóge-