127049. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés periódikus hullámimpulzusok keltésére, különösen távolbalátó berendezésekhez

2 12 70 49. zus hullámait levezessük, célszerűen mindig az egyik, pl. a pozitív impulzust elnyomjuk és a megmaradó impulzuisokat derékszögű impulzusokká alakítjuk át, il-5 lelve ilyeneket vezetünk le belőlük. Mind a második, mind a harmadik impulzushullám .derékszögű impulzusainak létesítésére! relaxációs oszcillátorok használhatók, amelyeknél ,-•- főleg az ellenállások, esetleg a! Ki kapacitások,kellő megválasztásával — egyszerű ,módon módunkban van a derékszögű impulzusok tartamát kívánt értékre beállítani. Mivel a harmadik derékszögű bullám a második impulzulshullám idő^ 15 rendben hátulsó oldalánál kezdődik, a második impulzushullám bullámimpulzusa tartamának xbeállí'tásával, a harmadik impulzushullámnak, egyszerű módon, bármely kívánt fáziseltolást adhatunk. Ter-i 2o meszelésen a harmadik impulzushullám tarlama is beállítható, miáltal, pl. valamely a sorugráshoz vagy kettős sorugráshoz való szinkronizáló impulzus lartama meghatározható. A generátorok egyikéi, 25 célszerűen a kimeneti generátort használjuk szinkronizáló generátornak, melynek frekvenciája a többinek alapmértéke. Ez a szinkronizáló generátor megbatározott viszonyban lehet, pl. valamely hálózati • 3o frekvenciával, vagy pedig frekvenciája más módon larlhaló állandó ériéken. A távolbalálási produkciók szinkronizálása céljából, az egyes generátorok keltette hullámokal, illetve hullámimpulzuisokat közös 35 szinkronizáló jellé egyesítjük és ugyancsak az alapmértékként alkalmazott szinkronizáló generátorból levezetett, külön alapimpulzusok útján, arról gondoskodunk, hogy a látófrekvenciák, a szinkronizáló-40 impulzusok pillanatában, minden raszterváltásnál eloltassanak. Emellett azonban a jelfrekvencia-impulzusokat tovább is át kell vinni, hogy rasztervállás előtt és után, pontos jelszinkronizálás biztosítlassék. Ez 45 okból a járulékos impulzusok úgy vannak kialakítva, hogy az egyes jelfrekvencia-impulzusok közötti terekbe essenek. A járulékos impulzusok a sorimpulzusok megkettőzéséből, illetve parabolikus im-50 pulzusokból állnak, melyek a megkettőzött sorimpulzusok között lépnek fel. Az időben késtél letett, derékszögű impulzushullámok keltésére kél egymás mögé iktatott relaxációs oszcillátor bizonyult elő-55 nyősnek. Az első relaxációs oszcillátor fűrészfogszerű feszülls-ghuUámol kelt, mely derékszögű impulzusokat létesít, melyek differenciálás útján kellős impulzus-siegédhullámmá alakíttatnak át; a második relaxációs oszcillátorban azután az egyik 60 impulzusfélhullámot elnyomjuk és a másik, második derékszögű áram-, illetve feszültsógimpulzushullámol kell, mely az eredeti impulzusokhoz képesl fázisban bizonyos mértékben el van tolva. A relaxá- 65 ciós oszcillátorok billenő csöveket, visz,szacsatoló csöveket és válaszlóesövekként működő bemeneti erősítő csövekel tartalmaznak. Az egyes impulzusokat alkalmas módon, löbbrácsú elektroncsövek vezérli'- 70 sere használjuk fel, amelyeknek kimenőkörében a szinkronizáló impulzusok fellépnek, melyeket azután, együttesen a látófrekvencia-erősílőbc vezetünk. Az 1. ábra szerint —10-- impulzusge- 75 nerálor van elrendezve, kívánt, előre meghatározott frekvenciájú ós a 2. ábrán feltüntetett periodikus feszültséghullám keltésére. A -—11. - relaxációs oszcillátor derékszögű hullámalakú periodikus impui- 80 zushullámot kelt, amilyen a 3. ábrában van. szemléltetve; a hullám frekvenciája azonos a —-10— generátor kel telte hullám frekvenciájával. A - 11— oszcillátor a —10— generálor kimen ökörével 85 szinkronizálásra alkalmas módon van csalóivá. A —11— oszcillátor keltette minden derékszögű impulzusnak előre megállapított tartama van, amely a kívánt késleltetés meghatározó tényezője. - -12— fe- 90 szültségdifferenciálő kört rendezünk el a derékszögű impulzushullám differenciálására avégett, hogy kettős impulzushullámot vezessünk le belőle, melynek alakja, pl. a 4. ábra szerinti; a hullám pozitív 95 és negatív csúcsai egyidejűleg lépnek fel a 3. ábra szerinti derékszögű impulzusok időrendben elülső és hátulsó oldalaival. - 13 - relaxációs oszcillátort rendezünk el egy harmadik periodikus impulzuishullám 100 keltésére, amelynek az 5. ábra szerinti bullámalakja lehel és amelynek frekvenciája az első hullám frekvenciájával egyenlő. A --13— oszcillátor a differenciáló kör- 105 rel úgy van csatolva, hogy a kettős impulzusok mindegyikének negativ csúcsánál szinkronizálva van, vagyis úgy, hogy a véghullám impulzusai a kettős impulzusok második negatív csúcsainak feliépé- no sénél kezdődnek. Az impulzus-véghullám léhát az első hullámhoz viszonyítva, fázisban, a - 11- oszcillá'or keltette derékszögű impulzus tartamának megfelelő ér-