127041. lajstromszámú szabadalom • Túlfeszültséglevezetőhöz való, a frekvenciától függő szikrapálya
2 127041. áramhozzávezelésseJ, míg e rész, a liozzá. vezetés és a többi részek közé félvezetők vannak iktatva. Ezzel elérjük, hogy az elektrótlafelülel: egymástól elhatárolt, jó-5 vezető részei nagyfrekvenciás feszültségváltozások esetén különböző potenciálokat vesznek fel, úgyhogy az elektróda mentén részleges kisülések keletkeznek, melyek az átütési feszültséget erősen csokin ken tik. Az elektródák tetszőleges alakban képezhetők ki. A rajzban gömb és lemez alakú példakénti kivitelt mutatunk be. A kezdeti feszültség adott gömbsugárnál az 15 átütési távolságból adódik. Az 1. ábrán látható motion az elektródát alkotó 10 gömbszelet nagyobb része félvezető anyagból, például szénből, palából, szilitből, sajtolt azbesztből, stb. van. 20 Az elektródának a 18 hozzávezelésig terjedő furalába 11 csap nyúl, mely jólvezető anyagból van. 12 a lemezalakú" ellenelektróda. 50 periódusú váltóáramnál a mező nem torzul. A mezőeloszlás ugyanúgy ala-25 kul, mintha a 10 eleklródarész is jó vezető anyagból állana. Ha nagyfrekvenciájú vándorhullám lép fel, úgy a gömblemez (20—12) rendszer csúcs-lemez (21—12) rendszerré alakul, mely esetben azonban 30 a kezdeLi feszültség ugyanolyan átütési távolság mellett kisebb. A mező átalakulásának oka abban van, hogy nagyfrekvenciánál a 20 gömb 10 félvezető részén át folyó kapacitív töltőáram igen nagy fc-35 szültségesést okoz, miáltal a 10 rész 2D felületének potenciálja jóval a 12 lemezzel szembenálló 21 csúcs potenciálja alá sülylyed. A félvezetőként alkalmazott anyag faj-40 lagos ellenállásának megfelelő megváltoztatásával nagyobb frekvenciáknál a mezőlorzulást megfelelően befolyásolhatjuk, illetve növelhetjük és csökkenthetjük. Lehetséges például, hogy középfrekvenciás ki-45 egyenlítéseknél a mező nem torzul, de, például 1000 per/sec frekvenciájú vándorhullámok felléptével erősen torzul. A 2. ábra más kiviteli alakot mutat. Ez esetben a 13 gömb, valamint a 14 csap is, 50 jóvezető fémből áll, azonban a kettőt 15 félvezető, például rosszvezető papír, gyengén vezető ragacs, stb. választja el egymástól. A kapacitív töltőáramnak a 12 lemezzel szembenfekvő 16 csapból kilépő 55 az a része, mely a 14 csapon át folyik, nem talál útjában ellenállásanyagra, míg a 13 gömbrész 17 felületén kilépő töltő-Felelós kiadó: dr. ladoméri S2 áram a 15 eltenállásanyagon halad ál. Ennek következtében nagyfrekvenciás feszültségváltozások cselén a 17 gömbfelület po-60 lenciálja lényegesen az általa körülzárt csap homlokfelülelének potenciálja alá süllyed, habár mindkét 16 és 17 felület egyformán jóvezelő anyagból készült. A 19 felülettel elválasztott 16 és 17 részek kö- 65 zött ily motion előálló nagy helyi potenciálkülönbség részkisülést okoz, mely a 12 lemez mögötti átütési szakaszt ionizálva, az átütést elősegíti. A két szembenálló elektróda megosztol- 70 tan is elkészíthető. Például a 12 lemez vezelő és félvezető anyagból lehet összetevő., vagy megfelelően összetett gömbalakú ellenelektródát alkalmazhatunk. Szabadalmi igénypontok: 75 1. Túlfeszültséglevezetőkhöz való, frekvenciától függő szikrapályaelrendezés, melyre jellemző, hogy az elektróda sima és összefüggő felületei alkotó felszíne, mely normális frekvenciáknál a mezővonalak 80 lehelő egyenletes eloszlását biztosítja, több különböző vezetőképességű részből (1. ábra 20, 21, 2. ábra 16, 17, 19) van összetevő, melyek különböző ellenálhísúak és melyek áramulak (1. ábra 10, 85 11, 2. ábra* 13, 14, 15) útján vannak az; áramhozzávezeléssel (18) összekötve, mimellelL nagyfrekvenciás kiegyenlítésnél a, mczővonalakat az elektró;lafeliilel egyes részeire (1. ábra 21, 2. ábra 16) koncén- 90 trálják. 2. Az 1. igénypont szerinti sziki-apályáéirendezés, melyre jellemző, hogy az áramulakal az eleklrődatest különböző ellenállású részei (10, 11) alkotják, me- 95 lyek jóvezetőből (11) és félvezetőből (10) levődnek össze. 3. A 2. igénypont szerinti szikrapályaelrendezés, melyre jellemző, hogy a félvezetőből (10) álló elektróda az áram- 100 hozzávezelésig (18) hatoló furattal van ellátva, melybe azzal vezelő összeköttetésben álló, jóvezetőanyagú csap (11) nyúl. 4. Az 1. igénypont szerinti szikrapályael- 105 rendezés, melyre jellemző, hogy a jóvezetőanyagú elektróda legalább két részből (13, 11) van, melyek egyike közvetlen vezelő összeköttetésben van a hozzávezeléssel (18), mimellett a két rész 11° (13, 14) közé félvezető (15) rész van iktatva. 1 rajzlap melléklettel :ERTNIK ISTVÁN m. kir. szab. bíró. „Jövő" Nyomdaszövetkezet. Budapest. IX., Erkel-u. 17. Tel.: 182-278 — Felelős vezető: Bárányi József.