127039. lajstromszámú szabadalom • Megvilágító berendezés különösen mozgófényképészeti készülékekhez

4 125031 sek nem. felelnek meg teljesen. Sőt, mindezen optikai rendszereknek leké­pezési hibáik vannak. Az itt leginkább számbajövő hiba, a szférikus aberráció esetén a világítómezők közepei az 5 leneseráeesal való leképezéskor nem esnének a () lencserács egyes elemi len­cséinek közepére. Ha a világítőmező 10 csak akkora, hogy képei teljesen a 6 lencserács elemi lencséin belül vannak, akkor a berendezés veszteség nélkül dolgozik. 11a a fényforrás világílóme­zeje megnő, akkor a világítőmező ké-15 peinek a 6 leneserács elemi lencséi­nek lencseközepeivel szembeni excen-Irikns heWzele következtében a len­csehalárok ez elemi világílőmezők ré­szeit esetleg egyoldalúan levágják, amennyiben az elemi lencsék haláro-20 lása az optikai középponthoz minden irányban szimmetrikus. E veszteségek egyszerű módon azzal küszöbölhetők ki. hogy a 6 lencserács elemi lencséi­nek halárolásáf nem az optikai közép-25 ponthoz, hanem a világítőmező képei­nek középpontjához választjuk szim­metrikusan. A mértani középpontot az elemi lencsék optikai középpontjától eltérően választjuk meg. Ez a külön-30 bözőség a mindenkor alkalmazóit el­sődleges világító berendezés tulajdon­ságaihoz igazodik és annál kisebb, mi­nél ideálisabb e világító berendezések­nek a képablak közepében, végbemenő 35 sugáregyesílése. EI égendő ni egközelí léssel azonb a li legtöbbször veszteségmentes kivilágítást kapunk a lencseközepekhez szimme­trikus halárolás esetén is olymódon, 40 hogy a világílómező leképezésekor a sugarak elsődleges egyesítését konden­zor szegélyöve útján a képmező sík­jába helyezzük. Az 1. és 2. ábrák összehasonlításából 45 kitűnik, hogy a kél: 5 és 6 lencserács­nak a találmány szerinti berendezés­ben és kiképezésében való alkalmazá­sával a megvilágító fénykúp külső ha­tárolása gyakorlatilag változatlan raa-50 radt: a képablak középpontjához tar­tozó fénykúp ugyanaz maradt: feltéve, hogy a külső burkoló felületet tekint­jük; a fénykúp azonban most már sok elemi fénykúpra van osztva, amelyek 55 a világílómező nagysága szerint egy­mástól többé vagy kevésbbé el vannak: választva, minthogy ez elemi kúpok bá­zisát a világítómezőnek a 6 lencserács síkjában levő leképezései határozzák meg. 60 A képablak megvilágítása szempont­jából csak a fénnyel tényleg kitöltött térszög, mint ezen elemi kúpok rész­térszögeiből adódó összeg, jelentős; a megvilágításnak a képablakban fekvő 65 vetítendő fényképészeti képre kifejtett és a gradációl megváltoztató hatása szempontjából az elemi kúpok sugár­iráiryai a fontosak; ezérL célszerűnek látszik, ha a találmány szerinti vilii- 70 gítő berendezés tulajdonságainak jel­lemzésére kél új fogalmat külön meg­határozunk. A képablakot megvilágító aperíura­ként a ; burkolóapertúrá;-l vezetjük be; 75 amelyet a kép közepére az elemi kú­pok és azok köziereinek külső kúppa­láslja. ad meg. Hogy a fényáram szá­mításakor e burkolóapertúrá .«-t fel­használhassuk, a fényforrás fizikai 80 fénysűrűségél a készülék »közepes fénysűrűsége', -vei helyettesítjük, mint­hogy a képablak megvilágításához való pótfényíorráskénl a (i lencserács min­dig megvilágításának foka szerint ha- 85 lásos. A »közepes fénysűrűség tehát a ve­títő fényforrás fénysűrűségén kívül még a 6 lencserácsnak a világílómező ké­peivel való felületi kitöltésétől függ és 90 maximumot ér el, ha a (! lencserács elemi lencséi egyenként tökéletesen ki­világílollak; a »közepes fénysűrűség ez cselben magával a fényforrás sűrűsé­gével egyenlő, egyidejűleg a burkoló- 95 apertúra» is teljesen meg van föllve fénnyel, minthogy a világílómezők egy­máshoz sorakoznak és így az elemi kúpok egymást érintik. A megvilágító berendezés »közepes íoo fénysűrűség«-e meghatározott »burkoló­apertúrá« esetén mindig egyenlő a fény­forrásnak a világilőmező-kép és a 6 rács elemének viszonya szerint csök­kénlelt fény sűrűségével. íos Ha például a fényforrás világílóme­zcjenek 1:2,5 nyitású »burkolóapertú­rá «-hoz szükséges maximális nagysága 20 mm2 , akkor a fényforrásnak 180 HKimn-2 fénysűrűsége cselén a készü- no lék »közepes fénysűrűség«-e magával a fényforrás valódi fénysűrűségével egyenlő. Ha ugyanily felépítés cselén a vi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom