127022. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magnézium termikus előállítására magnéziumtartalmú nyersanyagok redukálásával

Megjeleni 1941. évi június hó 3. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127022. szám. IV/h/1. osztály. — F. 8937. alapszám. Eljárás magnézium termikus előállítására magnéziuiníarfaímú nyersanyagok redukálásával. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1936. évi január hó 20.» — Németországi elsőbbségei Í93S. évi február hó 28. Magnéziumnak magnéziumtartalmú nyersanyagokból, pl. égetett magnéziumból vagy dolomitból való termikus előállításánál redukál ószerként már régebben 5 szén és aluminium mellett sziliciumot is javasoltak. Emellett általában feltételezik, hogy a magnéziumnak sziliéinihmal való redukálása a 2MgO + Si == 2Mg + SiO, 10 egyenlet alapján megy végbe. Avégett, hogy az ekkor keletkezett, az egyenlet értelmében tiszta kovasavból álló salak olvadáspontját csökkentsék, javasolták továbbá MgO-nak a reakciós egyenlet el-15 méleti mennyisége fölötti feleslegben való alkalmazását, amely pl. a nyersanyagmennyiségre vonatkoztatva 25<>/o-ot tett ki. Csupán újabb időben figyelték meg továbbá, hogy a fenti egyenlet szerinti reak-20 ció foganatosításakor, mégpedig akkor is, ha a magnéziumoxid feleslegben volt jelen, oly salakok képződtek, amelyek a magnézia és kovasav keveréke mellett többé vagy kevésbbé kötött alakban, adott 25 esetben kevés magnéziumszilicidet és szabad sziliciumot is tartalmaztak. Ahelyett, hogy ennek okát kutatták volna, megelégedtek azzal, hogy e maradékok feldolgozását villamos kemencében szénnel való 30 redukálással és további járulékos kovasav jelenlétében javasolják avégett, hogy a szilíciumnak és magnéziumszilicidnek ekkor keletkezett elegyét a fent megadott egyenlet szerinti újabb reakciós keverékben redukáló szerként felhasználják. 35 A magnézium szilíciummal való redukálásának körülményeit behatóan vizsgálva kitűnt, hogy a reakció csupán 2 mol MgO-nak 1 mol Si-re való alkalmazásakor már a nyersanyagban lévő magnézium 40 csupán mintegy fele mennyiségének az elbontása ulán megáll, mimellett a reakciós maradék kovasavból és nem reagált magnéziumoxidból és többé-kevésbbé jelentős mennyiségű magnéziumszilicidből és 45 szabad szilíciumból áll. Kitűnt továbbá, hogy a magnéziumoxidnak feleslegben való alkalmazásakor a reakciós egyenlettel szemben sem a nyersanyagkeverékben jelenlévő magnézium nem bomlott el ma- 50 radék nélkül, sem pedig az alkalmazott szilícium nem volt teljesen kihasználva. A reakciós feltételek további tanulmányozása ahhoz az újabb felismeréshez vezetett, hogy a reakciókor keletkező ko- 55 vasav mindig hajlamos arra, hogy a jelenlévő bázisokkal (MgO, vagy CaO) dibázisos szilikátok képzéséig telítődjön. Ha ezután a rendelkezésre álló bázismennyiség elhasználódott, akkor a reakció meg- 60 áll, mimellett a nem reagált szilícium részben elemi alakban marad vissza, részben pedig a keletkezett magnéziummal nem illó magnéziuinsziliciddé vegyül. Ebből a felismerésből következik, hogy az 65 alkalmazott sziliciumot maradék nélkül * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. badalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja, §-a értelmében a volt cseh-szlűvák sza-