126993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinkgőz tisztítására
2 126993. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 a fényívvel vagy más hőfejlesztő eszközökkel érintkezik és e sugárzásnak van kitéve. A cinkgőz ezáltal a cink forráspontját meghaladó hőmérsékletre hévül és ennél a hőmérsékletnél, gőzalakban, nagyobb térfogatszázaléknyi ólmot abszorbeál, mint amennyi a cink forráspontjánál az ólom gőzfeszültségének (vagy a parciális nyomásnak) felel meg. Ezt az ólomgőz-fölösleget az alábbi jelenségek egyike vagy mindkettője után vezetjük át a hűtőbe, még akkor is, amikor a cinkgőz a kondenzátorba, vagy az ehhez vezető gőzvezetékbe való belépése előtt túlhevílését elveszíti. 2. Túlhevítés. Az említett módon túlhevílés útján clpárologtatott ólom nem kondenzálódik ki azonnal a cinkgőzből, ha a cinkgőz és az ólomgőz keverékét a cink forrási hőmérsékletére lehűtjük. A fölös ólom (vagyis az, amely meghaladja azt a mennyiséget, melynek a fennálló parciális nyomásnál jelen kellene, lennie) bizonyos ideig gőzábapolban igyekszik maradni anélkül, bogy folyékony ólommá kondenzálna és ezen időközben a cinkgőz az ólmol a Imtőbe vagy síírílőbe átvezeti. 3. Tovaragadás. A cinkgőzáramban, akár a lúlhevített ólomgőz kondenzációja, akár ólommal szennyezett, folyékony cinkgőz-cseppecskéknek mechanikai szél poriadása állal, a cinkfürdőben cinkgőz-buborékok szél pattanása folytán, folyékony ólomcseppecskék, vagy ólommal szennyezett folyékony cinkcseppecskék keletkeznek. Ezeket az ólommal szennyezett folyékony fémcseppecskékel a cinkgőz, mechanikai ólon, fémes köd alakjában a cinkkondenzátciOói magával ragadhatja. •Az ólmot, mini sajátos példát adtuk meg annak megvilágítására, mily módon gátolja a fenti bárom tényező a cinknek redeszlilláció útján történő tisztítását. Világos, hogy más fémek, amelyek a cinknél szintén magasabb forrásponlúak, ugyanolyan módon viselkednek és így a cinkből redeszlilláció útján nem választhatók le abban a mértékben. amelyet a cink forráspontjánál alacsonyabb gőzfeszültségük alapján várni lehetne. A találmány e három tényező gondos figyelembevételén alapszak és a cinkgőz oly liszlílási eljárásában áll, amelynél a három tényező káros befolyását hatásosan mellőzzük és ily módon rendkívül tiszta cinkfémet kapunk. Ámbár eo a találmány különösen cinknek redeszlilláció útján való finomításával kapcsolatban alkalmazható, elvben tetszőleges eredetű, pl. oly cinkgőz tisztítására alkalmas, amely ömlesztő és re- 65 dukáló folyamattól ered és melynél a cinkgőz szénoxiddal van keverve.' A legtávolabbi tekintetben a találmány a visszafolyó-hűtésl hasznosítja leválasztó- és tisztítóközegként, mellyel az 70 aránylag tisztában cinkgőz érintkezésbe jut, vagy azon átvezeltelik. Ily módon a tisztításnak alávetett cinkgőznek egy része folyékony cinkké kondenzálódik pl. frakcionáló oszlopban vagy visz- 75 szafolyató-hűtőben és ez a kondenzált, folyékony cink jut vissza arra a helyre, ahol a cinkgőz fejlődik, emellett ez a kondenzált cink ellenáramban folyik a cinkgőzáramhoz. Ez a vissza- 80 folyó, folyékony cink liszlíló és mosóhaiásl fejt ki az aránylag tisztában cinkgőzre és az ólomnak, vasnak és más az óloménál nagyobb l'orrásponlú fémnek nagy részéi összegyűjti és eze- 85 kel a fémes tiszlátlanságokal a cinkgőzáramból kihozza. _ A találmány leglényegesebb ismérve a visszafolyóhűlés, mely által a fémes tiszta Hanságok a cinkgőzből legnagyobb 90 részben kiválnak. A találmánynak redeszlillációs (finomító-) rptortából jövő cinkgőz tisztításához való felhasználásánál a relorlából kiáramló gőznek egy része a frakcionáló oszlopban vagy a 95 V i s sz a f o 1 y ó h ű l ő 1 ) e n I« m d e n z á I ó d i k é s, azt a relorlához oly módon vezetjük vissza, hogy a relorlából kiáramló őszszes cinkgőz belső érintkezésbe kerül a folyékony cinknek visszatérő áramú- 100 val (köd vagv permet). A folvékonv HnKnek ez kondenzálása és , » deszh lala relnrlaba (vagy más «*. gőzfejlesztő forrásba) való visszavezetése úgy történik, hogy a cinkgőzl a re- 105 tortából álló, célszerűen gyakorlatilag függélyes vezetékbe (oszlopba) vezetjük, mely úgy van kiképezve és elrendezve, hogy külső felületén szabályozható hőleadás mehet végbe sugárzás, 110 és áladás álján. Emuk . lúggelves vezetéknek (oszlopnak) holeadaaa kälsö, azaz .mm feliílclc nagyságanak valloztaíasaval szabályozható, ame-
