126961. lajstromszámú szabadalom • Optikai hangolásjelzőcső rádiókészülékekhez és eljárás annak előállítására

2 126061. elektronáramlás és így a világítás megszűnését. Megfigyeltük, pl., hogy ha a szóbanforgó elektródát kevés mangánt tartalmazó stronciumkarbonáttal von-5 juk be és a cső fémalkatrészeit szivattyúzás közben nagyfrekvenciás hevítéssel a vákuumcsőveknél egyébként szokásos módon és hőmérsékleten kigázosíljuk, az elektródán mangánnal 10 aktivált stronciumoxidbevonat képződik, mely az elektronbombázás hatására élénk sárgászöld fényben világít, de 160—250 Volt körüli feszültségre töltődvén fel, gyakorlalilag használha-15 talián csövet eredményez. Így tehát az egyébként kedvező tulajdonságú aktivált, alkáli- és földalkálifémvegyülelek alkolla bevonatok szigetelő voltuk min 11 a gyakorlatban az ilyen csövek 2o világító eleklródabevontitaiként nem használhatók. AzL talál luk, hogy e há Irányokat elkerülhetjük és jól hőálló, káros feltöltődési jelenségektől mentes fluoresz-25 káló elektródája csövei kaphatunk, ha a világító elektródán földalkálifémek vagy földfémek aktivált oxidját tartalmazó olyan bevonatokat alkalmazunk, melyek eleklronbombázáskor az egy-30 ségnél nagyobb szekundéremissziós tényezővel szekundéremissziól adnak, már csekély elektronsebességek esetén is. Ha ugyanis ilyen bevonatot alkalmazunk és a csőben van egy olyan 35 elektróda, melynek feszültsége pozitívabba mint tíz elektronok által ért sziget élőbevonat c\ és így ez az elektróda a szigelclőbevonal álial kibocsátott szekundéreleklrónokat Felveszi, akkor a 40 szigetelőréteg nem töltődhet fel magas negatív feszültségre, sőt nagy szekundéremisszió esetén pozilívvá válik. Kísérleteink során kitűnt, hogy jó csöveket kapunk, ha a fluoreszkáló be-45 vonat szekundéremissziós tényezője az egységnél nagyobbá 90 Voll altitii feszültség mellett válik és hogy a szekund érel ek tró n ok fel fogására gy a kr an nem is kell a csőben külön elektródát 50 alkalmazni, mert e célra, pl. az eltérílővagy gyorsílóelekfróda vagy pedig a katód a mellső végénél arra merőlegesen elhelyezett kis köralakú pajzs, mely kifelé a katóda izzása által adott za-55 váró fényt árnyékolja le és melyet ezért amúgy is szokás a csőben alkalmazni, jól használható. Azt találtuk továbbá, hogy az aktivált földalkálifémoxidok, pl. mangánnal aktivált stronciumoxid alkotta be- 60 vonatok szekundéremissziós tényezőjét igen egyszerűen növelhetjük meg a kívánt mértékben azzal, ha az elektródán levő anyagot a csőben annak szivattyúzása közben elég hosszú ideig 65 olyan magas hőmérsékletre hevítjük, mely a csövek fémalkatrészeinek szokásos kigázosílási hőmérsékletét lényegesen túlhaladja, azaz legalább 850 C°-náI, célszerűen azonban 1000 C°-nal 70 is magasabb, pl. 1100—1300 C°. A legjobb eredményekel akkor érjük el, ha ezt az izzítást már jól evakuáll, gyakorlatilag gázmen les térben végezzük, tehát olyan időpontban, midőn a cső 75 fémalkalrészei már ki vannak gázosílva és a cső izzőkalódá jának eredeti bevonatát képező karbonátok szénsavtartalmukat (oxiddá alakulásukkori már leadták és azt a szivattyú már 80 szintén leszívta. A találmány szerinti cső előállítása például a kövelkezőképen történik: A cső kúppaláslalakú fémlemezből, pl. nikkel- vagy molibdénlemezből, ké- 85 szült elektródáját belső falfelületén •egyenletesen kb. 0,1 <>/o mangánt tartalmazó stronciumkarbonálrél éggel vonjuk be, melynek felvitele az ismert módon történhet. Az így Levont elek- 90 Irodával és a szükséges többi elektródával és tartozékaikkal felszerelt állványt a csőbe beforrasztva, a csövei a szivattyúra helyezzük és evakuáljuk. Az eközben történő kigázosílás célja- 95 ból használl nagyfrekvenciás hevílőlekercsekel ügy helyezzük el, hogy segítségükkel előbb a cső egyéb fémalkalrészeit izzítjuk és e közben vagy után a cső oxidkalódájál készítjük el 100 karbonátbevonatának hevítése útján, mikor is a fémalkatrészek és katóda. állal leadott gázokat a szivattyú leszívja. Ennek bekövetkezte ultin, mikor a cső gyakorlalilag már gázmen- 105 les. izzítjuk fel nagyfrekvenciás hevítéssel a stronciumkarbonáttal bevont elektródát, pl. 1100 C°-ra, mely hőmérsékleten kb. egy percig tartjuk. Az elektródán így kapott, mangánnal ak- 110 tivált stronciumoxid alkolla fluoreszkáló réteg szekundéremissziós tényezője az egységet már kb. 25—30 Voltnál eléri. így lehal e bevonat még a