126923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámiai termékek, különösen gyújtógyertyakövek előállítására
2 12 6 9 2 3. elegendő finoman őröltek és adott esetben egymással bensőén kevertek. Ezekéi az anyagokat ismert kerámiai alapelvclc szerint kell kiválasztani, amikoris azok a tu-5 lajdonságok mérvadók, amelyekkel a kész fenn éknek kell rendelkeznie. Ezt a csoportot egyetlen nagymértékben tűzálló anyag, például korund, képviselheti, vagy az több nem-képlékeny anyagot, például 10 korundol, alkáliföldfémek oxidjait, titánoxidot tartalmazhat. Azonban képlékeny szervetlen anyagok is jelen lehetnek, például agyag. Kitűnt azonban, hogy célszerű, ha az agyag a tömegben csak 10°/o-os 15 mennyiségben van jelen, minthogy a tömeg csak ily kis mennyiségű képlékeny szervetlen anyagok jelenlétében légteleníthető a fröccsentés folyamata közben. Nagyobb agyagtartalom esetén az agyag a 20 rúdalakú fecskendezett lest felületét elkeni és a légzáródmányokat nem engedi, ki. A fröccsenthető lömeget alkotó anyagok második csoporlja az anyag fröccsen Illetőségét lényegében meghatározó szerves 25 anyagokat tartalmazza. A fröccsenthető tömegnek ezekből az anyagokból álló része lehetőleg kicsiny legyen, hogy a kerámiai alkatrészek a fröccsenteti testben lehetőleg szorosabban egymás mellett fekiidje-30 nek. Általában anyagok oly keverékét keh alkalmazni, amely 100 C"-os hőmérséklet körül meglágyul, kisebb hőmérsékleteknél, például 0 Cü -on, megkeményedik és elegendő kötőereje van. A szerves anyagok-35 nak ,a kerámiai égetés közben el kell párologniuk. Ezeknek nem feladatuk, hogy az első csoport kerámiai anyagaival reakciókat adjanak, hanem csak arra valók, hogy ezeket az anyagokat fröccsenthető töme-40 gekké kössék össze, úgyhogy a fröccsentett .alakos testek elegendő szilárdak ahhoz, hogy azokat szükség esetén mechanikusan megmunkálhassuk és a kemencébe vihess ük. Az égetés közben elpárolgó 45 szerves anyagok az égetett testben pórusokat hagynak maguk után. Bizonyos pórusosság rendszerint igen kívánatos, különösen, ha termikusan erősen igénybevett tárgyakról van sző. Meghatározott pőru-50 sossági fokot messzemenően tetszés szerint érhetünk el, ha a szerves anyagokat jellegük és mennyiségük tekintetében a célnak megfelelően választjuk ki, az első csoport anyagainak szemcsenagyság-foko-55 zalai megfelelőek és az alakos testek égetésekor a kiégetés hőmérsékletét megfelelően állítjuk be. A második csoport .szerves anyagainak az égetés közben való elpárologtalására két lehetőség van: az anyagok oxidációs 6o termékek képződése közben égethetők ki, vagy azok gázalakba mehetnek át a nélkül, hogy égéstermékeket adnának. Ugy találtuk, hogy oxidációs termékek képződése károkat okozhat; a szerves anyagok 65 elégése aránylag igen nagy gáztömegeket ad, amelyek az alakos testet, minthogy annak belsejében keletkeznek, szélrepeszlhetik. Ezért célszerű, ha a második csoport képviselőiként oly szerves anyagokat 70 alkalmazunk, amelyek a kerámiai égelés hőfokain, különösen az égetés első, 400 C°-ig terjedő szakaszában legnagyobbrészt elgőzölögnek, a nélkül, hogy oxidálásra volna szükség. Ilymódon elérjük, hogy a 75 szerves anyagok az égetés folyamán legfinomabb pórusok visszahagyása közben teljesen elillannak és a tömeg kerámiai anyagainak zsugorodása a végső kiégetés közben zavartalanul és a kívánt mértékben 80 mehet végbe. A második csoport szerves anyagait az első csoport szervellen kerámiai anyagaival bőven kell összekeverni. Ez célszerűen oly keverőgépekben megy végbe, amelyek 85 a lömeget súrlódás és nyomás közbenmozgatják, például forgólányéros Rollerjára íban. Mint feni már említettük, fontos a tömegnek a fröccsen lés közbeni, légtelení- 90 lése, nehogy a fröccsentett alakos testben légzáródmányok legyenek. E célból a tömegből sajtolással létesített rúdalakú testet több rúdra osztjuk meg és ezekéi egymással ismét egyesítjük', mielőtt az anya-. 95 got a fröccsentő fúvókán álnyomnók. A fröccsentő formál, amely a fröccsentessél készült alakos test alakját megszabja, természetesen úgy kell kiképezni, hogy a kiszorító! I levegő a formából eltávozhassák. 100 Ezt például azzal érjük el, hogy a fröcscsenlő formát alkalmas helyen megosztjuk, úgyhogy a levegő az osztási réseken át ellávozhatik. A fröccsentőforma megoszlása rendszerint már az alakos test 105 alakjára való tekintettel is szükséges, hogy azt a formából könnyen kivehessük vagy kilökhessük. Túlnyomórészt korundol tartalmazó tömeg példája kapcsán elmagyarázzuk, hogy 110 az anyagnak a találmány megvalósítása végett milyen természetűnek kell lennie. Az ilyen tömeg fröccsenthető és nagyérté-
