126919. lajstromszámú szabadalom • Elektrolitos kondenzátor és hozzávaló elektróda szerkezet

4 126919. mert idevágó eljárások bármelyike szerint 'eredményezi, a nélkül azonban, hogy a szerkezet elhúzódásának vagy a hajtások egymástól való elkülönülésének veszélye 5 fennállana. Egy másik megoldás szerint a lemezt vagy fóliát a hajtogatási művelet előtt láthatjuk el dielektrikus vagy oxidréteggel, mely esetben a varrási vagy egyéb megerősítés arra szolgál, hogy a 10 hajtogatásokat az elektródaszerkezet hajtogatása vagy göngyölílése alatt a kellő helyzetben, tartsa, midőn az leleklródaszerkezetet a többi elemmel együtt kondenzátoregységgé állítjuk össze. 15 A fóliát előnyösen párhuzamos sorok alakjában végzett varrással, illetve öltésekkel erősítjük meg, mely sorok közötti távolság kb. 25.4 mm. Szükséges lehet varrásnak nagyobb számú sor alakjában rö-2o videbb távközökben való foganatosítása, mikoris a szálakat, mint az elektródát a szomszédos együttműködő elektródától elkülönítő köz-tartó elemet használjuk fel. A 4. ábrán tekercselt kondenzátorszer-25 kezet látható, melynek'ismeretes elrendelésben két elektródája van. Az egyik 10 -elektróda, a fent ismertetett módszer szerint a hajtogatott fólia (anöda), míg a másik :

13 elektróda (katóda) a példa 30 szerint sima, vagyis nem hajtogatott fólia. A rajzon a - -10— elektróda hajtogatásait a jobb áttekintés szempontjainak figyelembevételével nagyítva szemléltetjük, a gyakorlatban az elektróda hosszegységére 35 lényegesen több hajlás esik. Egy más megoldás szerint a másik elektróda is hajtogatott, mint a 4. ábrán a -12— elektróda. Az elektródákat szívóképes vagy rost-40 anyagú (pl. papír, hálÓHSzövct, stb.) —IE— lapokkal elválasztva kondenzátor egységgé göngyölítjük össze. Az ekként összeállított kondenzátor tekercset elektrolittal impregnáljuk, mely a villamos áramot az elektró-45 dák közölt vezeti, továbbá a kondenzátor működése alatt a dieleklromos rétege!, a szakértő elölt ismeretes módon fenntartja. A kondenzátort megfelelő, pl. fémből, vagy kartonból készült tartályba helyez-50 zük cl, mikoris az elektródákat villamos áramkörbe való kapcsoláshoz alkalmas hozzávezelésekkiel, illetve csatlakozó végrészekkel látjuk el. Az utóbbiak az ismert módon lélesílhelők úgy, hogy az elektró-55 dát hosszirányára merőlegesen elvágjuk és az elvágott részt kifelé hajlítjuk, mely a hozzávezelést alkotja. Egy másik megoldás szerint külön csatlakozó végrészt használhatunk, melyet az elektródához hegesztés, varrás, szegecselés vagy egyéb úton 60 rögzítünk. A találmány szerinti elektródaszerkezet használata különösen nagy üzemi feszültségek mellett mutatkozik előnyösnek. Ha az elektródán a szokottnál vastagabb oxid- 65 hártyát alakítunk, az oxid a hajtásokat azoknak nagy rugalmassága következtében megnyújtani igyekszik. E miatt a hajtások közötti hézagokat oxidanyagok nem tölthetik ki, ellentétben a közönséges ma- 70 rátolt fajtájú anódával, melynél az elektródáiéi ület mélyedéseit gyakran dielektromos anyag tölti ki, ami a fentebb már említett, lényeges kapacitásbeli csökkenéshez és egyéb hátrányhoz vezet. A talál- 75 mány szerinti szerkezet még azt az előnyt is nyújtja, hogy a szomszédos hajtogatások közötti kicsiny távolság révén, a kész kondenzátorban a hajtások 'közötti hézagokban az elektrolit mint egy kapilláris 80 esőben megmarad, mely körülmény a kondenzátornak az eddiginél tökéletesebb állandóságot és hatásfokot és megnövelt életl a r La m o t k ö I cs 011 öz. Mint már említettük, a kész kondenzátor 85 katódája a 4. ábra szerinti sima vagy sík fólia, vagy az anódához hasonló alakzat, mely az elektrolit és a kalória felületid között nagy érintkezési felülelet biztosít, melynek révén-a kondenzátor belső ellen-90 állása és villamos vesztesége csökken. Nyilvánvaló továbbá, hogy az ismertetelt két cleklródás kondenzátor, melynél mindkét elektródán anódikus hártyát formáltunk, az ismert módon váltakozó áramú körök- 95 ben vagy a polaritásra való tekintet nélkül egyenáramú körökben használható. Lehetséges még az elektródának a hajtogatási művelet, elölt vagy utána történő maratása. E végből nem válik szükségessé 100 mély barázdák maratása, ami a már emlílcLI hátránnyal jár, hanem elégséges kis mélységű barázdák létesítése, ami nehézséget nem okoz. így pl. kétoldalas maratási műveletlel a felületi növekedés a fel- 105 hozott példában 12-szeres, mely az ezideig ismeretes módszerek használatával elérhető nem volt. ' Szabadalmi igénypontok: 1. Hajtogatott fémfóliából álló elektróda- 110 szerkezet, elektrolitos kondenzátorok számára, azzal jellemezve, hogy a haj; togatások szélességének a fólia vastag-