126919. lajstromszámú szabadalom • Elektrolitos kondenzátor és hozzávaló elektróda szerkezet

2 126919. vezés alatt ismeretes göngyölt vagy rétegezett alakban állítják elő és megfelelő tartályban helyezik el. Az clcktrórláknak ily alakban való előállításánál, midőn 5 ugyanis kis helyet foglalnak el, szükséges, hogy a fólia kellő hajlékonysággal rendelkezzék, mely körülmény vastagságának határt szab. E szempont viszont az elérhető maratási mélység korlátozását vonja 10 maga után, mely, mint a fenti magyarázatból következik, a fólia vastagságával gyakorlatilag arányos. Fokozott maratási mélység, azaz nagy hatásos felület létesítése, a gyakorlatban szá-15 mos akadályba ütközik, különösen a maratott fólián a dieleklromos réteg alakítása alatt. Az egyik nehézség abból származik, hogy a maratás kapcsán, a maró vegyszereket.így savakat, vagy egyéb káros maradvány 20 anyagokai, melyeket a maratáshoz használunk, vagy melyek a maratásnál keletkeznek, az elektróda felület parányi mélyedéseiből vagy üregeiből el kell távolítani, mielőtt a halóképes dielektromos hár-25 lyát elektromos úton kialakítanánk. Továbbá, ha kondenzátorok nagy üzemi feszültségeken való működtetéséhez szükséges nagyobb vastagságú hártyát alakítanánk, a mélyedéseket gyakran dieleklri-30 kuni, vagy oxid-anyag tölti ki, ami kapacitásbeli veszteséget okoz és így a maratás: liilajdonképeni rendel telesének nem felel meg. Egyéb nehézségek az ily kondenzátorokhoz szükséges oly megfelelő elektro-35 lit-oldatnak előállításában mutatkoznak, mely az elektróda parányi mélyedéseibe be tud hatolni. Az elektródák között elektrolitikus oldattal ki nem töltött közök1

, vagy hézagok nemcsak a kapacitás csök-40 kenését okozzák, hanem a kondenzátor működési állandóit is befolyásolják. így pl. működés közben a kondenzátor belső ellenállása vagy villamos vesztesége növekszik, ami a már ismert egyéb fogyaté-45 kosságokhoz hozzájárul. Ismeretes az a gyakorlat, mely szerint a löbbé-kevésbbé hajlékony lemezalakú elektródát úgy liajtogalják, hogy adott helyen a lehelő legnagyobb eleklródafelülel: vagy 50 kapacitás keletkezzék, különösen olyfajla kondenzátorokban, melyekben az elektródák között folyós elektrolit van. Az ilyen szerkezetű kondenzátorokban a hajtogatások szélessége az eleklrodalap vastagságá-55 hoz viszonyítva és az clektródaszerkezct hosszegységére eső hajtogatások száma olyan volt, hogy a létesített elektródaelem merev, vagy félig merev, többé-kevésBé öntartó szerkezetű egységet alkotott. Ez az elem tehát eltérő attól a fóliaszerű vagy ^o hajlékony elektródaelemlől, mely tekercselési, hajtogatási, vagy egyéb eljárással állítható a hozzátartozó kondenzátor elemekkel együtt szerkezeti egységgé össze, mint pl. a tekercselt típusú fent ismerte- 65 lelt száraz kondenzátorok gyártásánál. A találmány segélyével olyan hajlékony elektródaszerkezet állítható elő, mely a mellett, hogy a közönséges hajlékony íóliájú elektróda jellemzőit egyesíti maga- 70 ban, a maratott elektróda minden előnyével, így elsősorban az elektróda hatóképes felülete növelésének előnyével rendelkezik és a jelenlegi gyakorlatban szokásosan alkalmazott vegyi vagy elektrokémiai mára- 75 Lássál kapcsolatos hátrányok, nehézségek és költségek kiküszöbölését lehetővé teszi. A találmányt részletesen az egyik kiviteli alakja kapcsán ismertetjük a mellékelt rajz alapján, melyen az g0 1. ábra az elektród aszerkezet keresztmetszete erősen megnagyobbított léptékben, a 2. ábra kisebb, de még mindig nagyobbított léptékben az 1. ábra szerinti elektróda „r egyik előállítási módszeréi szemlélteti, a 3. ábra az I. ábra szerinti elektródaszerkezetet felülnézetben mutatja, végül a 4. ábra az 1. ábra szerint szerkeszteti; anódát tartalmazó tekercselt kondenzátor 90 axonometrikus képe. , Azonos hivatkozási jelek a rajzon azonos alkatrészeket jelölnek meg. Hajtogatott, rugalmas elektróda előállítására rendkívül vékony elektróda fólia 95 vagy lemez használata előnyös. E lemez vagy fólia alumíniumból vagy a dieleklromos réteg alakítására alkalmas más fémből is lehel. Vastagsága kb. 0.02Í mm. nagyságrendű, vagy még kisebb lehet. E 100 lemezt, vagy fóliát zeg-zugosan hullámosítjuk, vagy oda-vissza hajtogatjuk, mikor is a hajlások szélessége ,a fólia, illetve lemez vastagságának kisszámú többszöröse (10 20-szorosa). A hullámokat oly szoro- 105 san egymásra nyomjuk, hogy olyan szerkezet létesül, mely szabad szemmel nézve, folytonos, bár durva, lemezhez vagy fóliához hasonlít, melynek a hajtások hosszával párhuzamos vonalak körül nagyfokú haj- 10 lékonysága van. Az így szerkesztett fóliának vagy lemeznek hasonló felületi méretű közönséges sík elektródával szemben, erősen megnövekedőit hatóképes felülete