126904. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoló- és vezérlőszerkezet villamos berendezésekhez

Megjelenik 1941. évi május hó 15. MAG TAR KIRÁLYI JfSIií' SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126904. szám. VH/g. osztály. — G. 5293. alapszám. Kapcsoló- és vezérlőszerkezet villamos berendezésekhez. C. Conradty cég, Nürnberg. A bejelentés napja: 1939. évi október hó 14. — Németországi elsőbbsége: 1938. évi november hó 23. A találmány villamos berendezésekhez való kapcsoló- és vezérlőszerkezet, a kikapcsolás pillanatában működésbe lépő, közbeiktatott csillapító ellenállással. A 5 szerkezet nagy áramerősségek bekapcso-t lására alkalmas, ahol is nagy áramerősségeken olyanokat ériünk, melyeknél az, egyszerű kikapcsoláskor, vagyis az áramvezeték megszakításakor fényívek képződ-10 nek, amelyek a megszakítási pontot áthidalják. A találmány értelmében az áram útjába bekapcsolódó ellenállás a vezetékben fellépő teljesítményt annyira csökkenti, hogy a vezeték az ellenállás híe-15 kapcsolása után, a nélkül, hogy a kapj-1 csolóberendezés kárt szenvedne, végleg lekapcsolható. Ismeretes, hogy sűrített szénsav, ha hir^ telén kiterjed, bizonyos feltételek fennfor-20 gása esetén szénsavhavat alkot, melynek hőmérséklete —79 C°. A találmány értelmében ezt a jelenséget teljesítménykap-i csoló működtetésére és a csillapító ellenállásként szereplő kikapcsoló szerv hatásos 25 hűtésére hasznosítjuk. Ez az áram útjába iktatott test, mely kör-, négyzet- tég-4 lány-, ellipszis-, csillag- stb. keresztmetszetű lehet és melynek tengelye egyenes vagy tetszőleges görbületi sugarú köralakú 30 lehet, a kikapcsolás pillanatában fellépő hő hatása alatt elpusztulna. A csillapító kikapcsoló ellenállás rövid ideig tartó igénybevétele, mely másodperc törtrészére vagy több másodpercre terjedhet, e mellett a 35 hossz első szakaszán a legnagyobb és éhben rejlik az a veszély, melyet a találmánnyal elkerülünk. A mellékelt rajz a találmányt magyarázza és a szerkezet példaképem foganatosítási alakját hosszmetszetben mutatja. 40 Az említett igénybevételek rendkívül hirtelen bekövetkeztének első pillanatában a (Z) henger (V) előterébe sűrített szénsavat fúvatunk, miközben a (K) dugattyú a (Z) hengerben pl. az (s) szakasszal elmozdul. 45 Minthogy ebben a pillanatban a (ZK) hengerfejtől a (K) dugattyúhoz való áramvezetés a falnak a (w) rész-szakaszán át törli énik (lásd a szakadozott vonalat), a hengerfal az (s) hosszon rendkívüli mértékben 50 felmelegszik és ez az anyag elpusztulását okozná, ha a hőmennyiség nem vezetődnék el azonnal annak következtében, hogy a henger (ZK) sűrílőterébe nagy mértékben sűrített szénsavat fúvatunk. E mel- 55 lett a forró hengerfal által jelentékenyen felmelegített szénsav erősen kiterjed és a (K) dugattyút bizonyos idő alatt, mely a henger és a dugattyú között fennforgó térbeli és felületi viszonyoktól, valamint a 60 szénsav mennyiségétől és a dugattyúra ható rúgó feszültségétől függ, visszalöki, mimellett ugyanebben az időben (rendszerint egy másodperc törtrészében) az áramút és ezzel az ellenállás is a kívánt 65 mértékben növekszik. Ha a dugattyú a (Z) henger ellenkező végéhez ért, akkor a szénsavat valamely erre alkalmas szerkezet, pl. a kellő pillanatban nyíló szelep, a hengerből kibocsáthatja, mire a 70