126881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tárgyaknak vizsgálatára neutronokkal és röntgensugarakkal
2 128881. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 gítotl test tiszta ncutronképét látjuk. Hogy a röntgenképet láthassuk, a neutro n világítóernyőt a röntgensugarakkal szemben Védő berendezéssel együtt eltávolíthatjuk. Ekkor a röntgenvilágító ernyőt és rajta.a röntgenképet láthatjuk. Ennél az eljárásnál, bár a röntgenképet és a neutronképet nem pontosan egyidejűleg, hanem csupán közvetlenül egymásután, azonban mégis pontosan azonos térbeli feltételek mellett szemléljük. Ilymódon tehát a vizsgált tárgynak egymással egyenértékű neutron-, és röntgenképeit kapjuk. Adott esetekben a két felvétel összehasonlítására a legelőnyösebb, ha a beeső röntgen- és neutronsugarak divergenciáját egymással lehetőleg egyezőre választjuk. Egészen különleges célokra előnyt is jelenthet, ha különböző divergenciájú neutron- és röntgensugarakat használunk, hogy az átvilágított tárgy meghatározott különlegességeit még jobban kiemelhessük. A végett, hogy a neutronokat előállító találmány szerinti berendezést átvilágítási célokra röntgenforrásként is használhassuk, a következőket kell figyelembe venni: Nem elegendő, ha a neutroncső általános röntgensugárzást szolgáltat, mert a röntgensugarakkal való leképezés elérésére szükséges, hogy a röntgensugárzási lehetőleg egy pontból induljon ki. Hogy röntgen-, és neulronfelvételre alkalmas kisütőcsövet kapjunk, pl. a következőképen járhatunk el: Minden neutroncső ionforrást tartalmaz, melyből ionsugár lép ki, melyet utólag még gyorsítunk. A gyorsított ionok a neutronokat létesítő rétegre való ütközésükkor lefékeződnek. E lefékezéskor röntgensugárzás létesül. E röntgensugárzást átvilágításra használhatjuk, ha az ionsugarat lehetőleg kis foltra hagyjuk beesni, mert csak ebben az esetben kapunk elegendő éles pontszerű röntgensugárzást. Általában azonban gyors nehéz részecskéknek a felütödéskor előálló röntgensugárzás rendkívül csekély. Ezért sok esetben célszerű, ha a röntgensugárzást a neutroncsőben a következő módon állítjuk elő. Gyors ionoknak felületekre való ütközésekor aránylag lassú szekunderelektronok létesülnek. Ezeket a szekunderelektronokat az ionokat gyorsító mezővel a gyors ionokkal ellentétes irányban ugyancsak gyorsíthatjuk és pl. megfelelő elektródaalakkal és/vagy járulékos villamos és vagy mágneses lencsékkel elérhetjük, hogy az elektronok az anódára aránylag csak kis folton ütköznek. Innen indulnak ki azután a röntgensugarak. E mellett úgy is eljár- 60 hatunk, hogy a szekunderelektronoknak csak tört részét gyorsítjuk az anóda irányában. így a röntgensugár erősségét megkívánt módon beállíthatjuk. A gyorsított nehéz részecskékkel kivál- 65 tott szekunderelektronok helyett a csőbe előnyösen oldalt izzószálat rendezhetünk el, melyből elektronok indulnak ki, melyeket megfelelő mágneses és/vagy villamos segédmezőkkel az anóda meghatáro- 70 zott pontjára gyűjthetünk. Ekkor tehát a röntgen sugarak az anódáról, a neutronsu garak pedig a katóda környékéről indulnak ki. Ekkor a végett, hogy a röntgensugarak irányát helyesen beállítsuk, célsze- 75 rűen a neutron-, és röntgensugarakat a gyorsítómező irányába kirekeszeljük. Megosztott kisütőcső használatakor, melynél a ionokat gyorsító feszültséget a kisütőcsőben nem egy fokozatra, hanem 80 több elektródára kapcsoljuk, amelyekre eseteként az összfeszültségnck csak egy része van kapcsolva, adott esetben célszerű, ha a röntgensugarakat akként létesítjük, hogy a szekundérelektronokat vagy segéd- 85 izzószálból kibocsátott elektronokat az elektródák és/vagy segéd elektródák megfelelő alakja folytán az egyik, pl. a fentemlített közbülső elektródák közül az elsőre hagyjuk ütközni, úgyhogy az elektro- 90 nők az összfeszültségnek csak egy kis részét futják át. Adott esetben azonban röntgensugárzással való átvilágításnál elegendő kontraszt(dús kép elérése céljából a tárgyakat arány- 95 lag lágy röntgensugárzással kívánjuk átvilágítani. Ha a neutroncsőnek az ionokat f gyorsító feszültsége aránylag nagy, akkor a fent példaképen megadott berendezéssel azonban mindig aránylag kemény röntgen- 100 spektrumot kapunk. Azonban minden további nélkül a megkívánt keménységű röntgenspektrumot kaphatjuk, ha abba a térbe, melybe az ionok a gyorsításuk után jutnak, a segédelektródát akként rende- 105 zünk el, hogy a szekundérelektronokat vagy segédizzószálról kibocsátott elektronokat csupán erre a segédelektródára gyorsítjuk. Ekkor minden megkívánt keménységet és erősséget beállíthatunk. H° Aröntgenspektrumoknak a megkívánt keménységét végül azáltal is beállíthatjuk, hogy az elektronokat segédizzószálról léptetjük ki és e segédizzószálat oly nagy ne-
