126875. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy molekulasúlyú alfa-helyettesítésű benzilaminszulfonsavak előállítására
Í2SST5. ' 5 rologlatása után visszamaradt anyagot 100 rész kénsavmonöhidrátban oldjuk. 0°-on 40 rész 26«/o-os oleumot csepegtétünk bele és addig kavarunk, míg a 5 szulfurálási massza egy próbája vízben tisztán nem oldódik. Az anyagot 500 rész jégre öntjük és nátronlúggal semlegesítjük. Bepárlás után világossárga port kapunk, melynek vizes oldalai kilo fejezett kapilláraktív tulajdonságokat mutatnak. • í. példa. Pálmamagzsírsav 14 mm nyomáson 170—220° forrásponlú frakciójából és 15 anizolból előállított 200 rész 4-metoxilauroilbenzolt, miként az la. példában, 130 rész ammóniumformiáttal 10 órán át 180—185°-on hevítve, a 4-metoxi-aundecil-benzilamin formilvegyületévé 20 alakítunk át. Alkoholos nátronlúggal elszappanosítva, a szabad amint kapjuk. melynek forráspontja 1,5 mm nyomáson 200250. 28 rész 4-metoxi-a-undecil-benzil- 25 amint 150—160°-on 13 rész benzilkloriddal addig hevítünk, míg sósav többé már nem távozik. Ezután 20 rész acetilkloridot csepegtetünk bele és visszafolyatás közben 24 órán át forralunk. 30 A fölös ecetsavkloridot vízzel megbontjuk, az egészet kiéterezzük és az oldószer elpárologtatása után a visszama; radó nyers bázist szobahőmérsékleten 120 rész kénsavmonöhidrátban oldjuk. 35 (—5) —0°-on óvatosan 50 rész 25 o/o hős oleumot adunk hozzá és ezen a hőfokon addig kavarjuk, míg egy próba vízben oldhatóvá nem vált. Ezután az anyagot 600 rész jégre visszük és nát- 40 ronlúggal semlegesítjük. Végtermékként vízben igen könnyen oldható világos port kapunk. 5. példa. , 1 mól. stearoilbenzolt (háromszoros: 45 fölöslegben alkalmazott) alkoholos ammóniában oldunk és autoklávban 80— 90°-on és 110 atm. nyomáson katalízisesen hidrálunk. A katalizátor leszűrése és az alkohol elpárologtatása után a 50 nyers a-heptadecil-benzilamint vákuumban desztilláljuk. A forráspont 0,6 mm nyomáson 210—212°. 800 rész száraz klórbenzolban 0,5 mól. a-heptadecil-benzilamint oldunk, 55 120 rész szilárd szódát adunk hozzá és 90—100°-on lassan 130 rész dimetilszulfátot csepegtetünk bele 12 óra múltán az egészet azonos térfogatú vízzel elegyítjük és az oldószert vízgőzzel kiűzzük. A maradék kiéterezésével és 60 ezt követő vákuumdesztillálással a fiszta a-heptadecilbenzildimetilamínt kapjuk, melynek forráspontja 0,5 mm nyomáson 223°. 0,1 mól. a-heptadecil-benzil-dimetil- 65 amint 100 rész kénsavmonöhidrátban oldunk és szobahőmérsékleten 50 rész 26o/o-os oleumot csépegtetünk bele. Addig kavarunk, míg a szulfurálási elegy egy próbája híg lúgban tisztán nem 70 oldódik, ami után az anyagot 600 rész - jégre öntjük, nátronlúggal semlegesítjük és végül a szulfonsav nátriumsóját bepárlással kapjuk. E nátriumsó világossárga por, melynek vizes oldatai 75 gyengén habzanak. _ 6. példa. 26,1 rész a-undecil-benzilamint hűtés közben 120 rész kénsavmonohidrátban oldunk és 0°-on 40 rész 26o/0-os 80 oleumot csepegtetünk bele. Addig ka- ■ varunk, míg egy próba híg lúgban tisztán nem oldódik, ami kb. 2—3 óra múlva következik be. Ezután az anyagot 300 rész jégre visszük és pontosan 85 semlegesítjük. Ebbe az oldatba alapos kavarás közben 8 rész acetilkloridot és 50 rész 2n-nátronlúgot egyszerre belefolyatunk. Az oldatnak lúgosán kell reagálni. A cserebomlás befejeztével a 90 tiszta vizes oldatot bepároljuk, mire az a-undecil-N-benzil-acetamid szulfonsavjának nátriumsóját, mint színtelen port kapjuk. 7. példa. 95 210 rész acetofenont alapos kavarás közben 200 rész ammómumformiáttal (lásd az la. példát) 180—185°-on hevítünk. A reakcióvízzel távozó acetofenont mindig ismételten elkülönítjük és loo a reakcióedénybe visszavezetjük. 24 óra múltán az egész anyag cserebomláson ment keresztül. A formilvegyületet kiéterezzük, elkülönítjük és desztilláljuk; a forráspont 0,5 mm nyomáson 155— 105 160°. Alkoholos íelszappanosítással a 14 pim nyomáson 100—105° forrásponlú szabad a-metil-benzilamint kapjuk. 50 rész a-metil-benzilamint lassan összekeverünk 90 rész pálmamagzsír- 110 savkloriddal és a keveréket 12 Óra hosszat 110—120°-on hevítjük, míg só-
