126849. lajstromszámú szabadalom • Forgó csőkemence

4 126849. '* részt különböző alakú tszájdanafookaí helyezhetünk be és ezzel különleges lángképződést érhetünk el, másrészt a szájdarabok igen könnyen cserélhetők, ameny-5 nyiben azok valamilyen oknál fogva esetleg megrongálódtak. Az —50— cső ós a —48— szájdarab keresztmetszeti viszonyait úgy választottuk meg, hogy a tüzelőanyag és a levegő keveréke az —50— csőben a gyuj-10 tási sebességnél nagyobb sebességgel áramlik. Az adagolt mennyiség szerint az égőnek kifelé növekvő keresztmetszetű —48— szájdarabján az áramlási sebesség előbb vagy később egyenlővé válik a gyújtási 15 sebességgel, úgyhogy a láng többé vagy kevésbbé mélyen a —48— száj darabban ég. Ha a láng valamilyen oknál fogva viszszacsap, akkor az —56— duzzasztótárcsa rövid idő multán izzóvá válik, minthogy; 20 a lángfejlődés ekkor már az —50— csövön megkezdődik. A duzzasztótárcsa, vagy a duzzasztótárcsát hordozó híd, vagy akár az —50— cső alkalmas helyén esetleg elrendezeti második híd izzása a megfigyelő 25 —57— nyíláson át könnyen megállapítható, úgyhogy a megfelelő intézkedéseket azonnal foganatosíthatjuk. Az —56— duzzasztótárcsa feladata tehát kettős. Egyrészt normális égéskor a tüzelőairyag és a 30 levegő keverékének jó keveredését hozza létre, másrészt a tárcsa, valamint a tárcsát hordozó híd az égő átütése esetén izzásba jön és így jelzi az égőben végbemenő elégési folyamat megváltozását. A 35 nyílással ellátott duzzasztótárcsa lehetővé teszi végül azt is, hogy az égő, illetőleg a kemence helyzetének megfelelően az anyagot a kemencében az —57— nyíláson á 1 megfigyelhessük. 40 Ha az égőt valamilyen oknál fogva a kemence üzeme közben nem, vagy csak időlegesen használjuk, akkor bizonyos körülmények között megvan annak a lehetősége, hogy az égő a forró kemenoeatmosz-45 férában tönkremegy. Ezért a találmány értelmében ilyenkor csak, például a bevezető vezetékben levő záró szerv útján, tüzelőanyag bevezetését szüntetjük meg. Az —58— kézi kerék forgatásával továbbá (amint az a 7. ábrán látható) a gázt bevezető —49— csövön levő —59— szeleptárcsát oly mértékben tolhatjuk előre, amíg az az —50— csövet le nem zárja. A levegő az —55— belépő nyílásokig ekkor is pontosan ugyanazt az utat leszi meg, 55 mint az égési helyzetben, innen azonban a bevezető —44— részben levő —60— nyílásokon át az atmoszférába áramlik. Ezzel elérjük, hogy a levegő csak hűtőközegként érvényesül és nem juthat a kemencébe 60 A tüzelőanyagot, például gázt természetesen az égő e helyzetében továbbra is a kemencébe áramoltathatjuk, úgyhogy az reagálhat a kemenoeatmoszférával, vagy a kemencében levő töltettel. 65 Ha az égőt a kemencéből valamilyen oknál fogva, például a —48— szájdarab kicserélése végett el kell távolítanunk, akkor ezt a találmány értelmében igen könynyen foganatosíthatjuk és nem kell fél- 70 nünk a kemencefalazat tartósságának csökkenésétől, minthogy a falazat tartósságának csökkenésétől, minthogy a falazat tartósságát a —47— betétdarab biztosítja. Ennek feladata továbbá, hogy az 75 égő —46— szárai üzem közben a kemence tartalmának mechanikus behatásával szemben védje. Célszerű e végből, ha azt nagymértékben tűzálló anyagból készítjük. E berendezéssel adva van annak a le- 80 hetősége, hogy az égőket tetszőleges mértékben terhelliessük és hogy ugyanabban a kemencében tetszőleges számú égőt tartsunk üzemben, illetve iktassunk ki. Szabadalmi igénypontok: 85 1. Forgó csőkemenoe, amelynek a kemence képenyén áthatoló több égője van és a tüzelőanyagot, vagy a tüzelőanyagot és a levegőt az égőkbe kívül, a kemence köpenyén megerősített vezetékeken át 90 vezetjük, melyre jellemző, hogy e kemence hosszában és kerülete mentén egyenletesen elosztott és a kemencében kezelendő anyag alkotta rétegen keresztülnyúló égők a tüzelőanyagnak, vagy a 95 tüzelőanyagnak és a levegőnek a kemencén kívül elrendezett és azzal együtt forgó vezetékei útján a kemence egyik homlokoldalán levő elosztófejjel és ennek révén a gázcsatlakozásokkal vannak 100 összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti kemence, melyet oly égők jellemeznek, amelyekbe a tüzelőanyagot külső vezetékeken át vezetjük és amelyekbe az égési levegő ki- 105 vülről szívóhatás útján önműködően jut. 3. Eljárás az 1. és 2. igénypont szerinti csőkemencében való anyagkezelésre, melyre jellemző, hogy a kemencében a kemence kerülete mentén és hosszában 110 elosztott égők megfelelő beállítása útján egyenletes hőmérsékletet tartunk fenn.