126849. lajstromszámú szabadalom • Forgó csőkemence

2 12IÍSÍ9. hőmérsékletek létesülnek, ez esetben is fennáll. A találmány értelmében a vázolt hátrányokat kiküszöböltük és a kemencében 5 mindenütt egyenletes, hőmérséklet fenntartását tettük lehetővé. A forgó csőkemencét a ^találmány értelmében e végből oly égőkkel szereljük fel, amelyek áthatolnak a kemenceköpenyen és annak egész hosz-10 szában és kerülete mentén oszlanak el. Hogy a tüzelőanyag és a levegő adagolását mindig biztosan kézben tarthassuk, a szükséges vezetékeket a kemencén kívül rendeztük el, azonban azzal szilárdan kö-15 lőttük össze. E vezetékeket elosztófejből tápláljuk, amely a kemence egyik homlokoldalán van. Az égők mindegyike ilymódon bármikor tetszés szerint szabályozható, úgyhogy a forgó csőkemence üzemét 20 teljesen kézben tarthatjuk. Az égők a találmány értelmében oly mértékben hatolnak a kemence belsejébe, hogy azokat u kemencében kezelendő anyag alkotta réteg nem fedi el. Az égési folyamatot ezért az 25 anyag mozgása nem is zavarhatja, amint például az a lángnélküli felületi elégéssel vagy a tüzelőanyagnak a köpenyen át a kemencébe való vezetésével eszközölt fűtés esetén bekövetkeznék, mindenekelőtt 30 pedig nem következik be az anyagnak az égők lángjaival való közvetlen érintkezése okozta túlhevülése. A találmánnyal elért előnyt példával szemléltetjük: 35 Magnezit kausztikus égetésekor 900°-osnál nagyobb hőmérsékletekel nem szabad meghaladni, minthogy nagyobb hőmérsékleteken a kausztikusan égetett magnezit agyonég, úgyhogy értéke jelentősen csök-40 ken. Az egyik homlokoldal felől fűlött eddig szokásos kemencéknél, melyeknél égővel az egyik homlokoldal felől kell az égetési hőmérsékletet létesíteni, a kemence azon részében, amely az égőhöz legköze-45 lebb vim, a megengedhető hőfokok túllépése elkerülhetetlen. Más a helyzet, ha a kemence fűtéséi a találmány értelmében foganatosítjuk. A frissen a kemencébe vezetett anyagot az égők alkalmas üzeme, 50 révén gyorsan az égetési hőmérséjkletre, melegíthetjük és e hőmérsékletet a kemencében mindenütt egyenletesen tarthatjuk fenn. A magnezit égetése, hogy a példánál ma-55 radjunk, ilymódon oly kemencében foganatosítható, amelyet teljes hosszában 800°-os hőjaaéísékLetem tartunk, a magnezit kausztizálására tehát a kemenceteret teljes egészében hasznosíthatjuk. A forgó csőkemencébe vezetendő tüzelőanyagokat, égési levegőt és közömbös vagy 60 redukáló gázokat vagy egyéb áramló közegeket bevezető vezetékeknek a forgó csőkemence elolvasztóvezetékeihez való csatlakozásait a forgó csőkemenoe tengelyével központosán elhelyezett csatlakozó dara- 65 bókkal létesíthetjük, amelyekben az áramló közegek forgó mozgást nem végző vezetékeit a forgó mozgást végző vezetékekkel összekötő helyeket tömítő tömszelencék vannak. 70 A csatlakozás helyén a forgó alkatrész központosán van a forgó mozgást nem végző részen belül vagy azon ós az egymásfelé eső két köpenyfelület közé a tömszelence van iktatva, amely a két részen 75 átáramló közeg kilépését megakadályozza. E tömszelence kivitelezése tetszőleges lehet. Mint már említettük, a találmány értelmében a forgó csőkemencére szerelendő 80 égők szájrószének annyira kell a kemencetérbe nyúlnia, hogy azt a kemencében kezelendő anyag el ne boríthassa. Az égő szájrészét például üreges szár hordozza, amely a kemence falán át elegendő mé- a lyen nyúl a kemenoetérbe. > Célszerű, ha az égő szájrészét és a szárat mesterséges hűtéssel látjuk el. Hűtőközegként például az égési levegőt alkalmazhatjuk, amelyet így egyúttal előmele- 90 gítünk. Az égési levegőt ezután keverhetjük a tüzelőanyaggal és a keveréket az elégés helyéhez vezethetjük. Az égőt a találmány értelmében úgy is kiképezhetjük, hogy az égő időleges le- 95 zárásakor a hűtés tovább folytatható, például oly módon, hogy az elhasznált hűtőlevegőt nem a kemencetérbe, hanem kifelé áramoltatjuk. Ily égőknek a lángképződést és a láng- k fejlődést illetően különleges előnyeik vannak, amelyeket, minthogy az égő torkolata és a kemence fala közötti közt és az égő szárának helyzetét és így tovább tetszőlegesen változtathatjuk, mindig a legkedve- 105 zőbb mértékre szabályozhatunk be. Az égő csatornájában duzzasztószervet helyezhetünk el, amely önmagában ismert módon a tüzelőanyag és az égési levegő jobb kölcsönös örvénylését bizto- no sítja. E duzzasztószerv a középen át van fúrva, úgyhogy a láng azon át zavartalanul megfigyelhető.