126825. lajstromszámú szabadalom • Beömlésvezérlés idegen gyújtású feltöltött égési erőgépekhez

4 116825. tőnyonlás, a külön öblítőszerv csak az T-A'3 — pontban nyit és a —B'3 —pont­ban zár, úgyhogy ebben az esetben az öblítési periódus a nagyobb terhe-5 lésekkel szemben erősen megrövidül. Az öblítőlevegőszerv éppen csak hogy még nyit. A —pt3 — és —pg 3 — nyomás­görbék kölcsönös alakja azonban olyan is lehelne, hogy a külön öblítőszerv" 10 nyitása egyáltalán nem következik be. A nyomásdiagrammok alatt az —a— vonalon a hengerben levő be- és kiöm­lési szervek vezérléseinek maradandó beállításával lehetséges legnagyobb öb-15 lílési periódusokat rajzoltuk be. A —2, 3, 4—- hengerek beömlési szerveinek nyitási periódusait a —b2 , b 3 , b 4 — vas­tag vonalak sora, a kiömlési szervekél pedig a —c2 , c 3 , c d — vonalak sora áb-20 rázolja. E vonal sorok alatt a felső diagrammban ábrázolt: három terhelés­nek megfelelő ••—A/-B,', A2 '-B 2 '— és A3 '-B 3 '— öblítési periódusokat tün­tettük fel, melyeket a ---d, e— és —-f—• 25 vonalsorok ábrázolnak. A három —d. e, f— vonalsorhoz az égési erőgép du­gallyúmozgásának továbbhaladásánál a tulajdonképeni töltési folyamatok csat­lakozlak. Ezeket az 1. ábra szerinti 30 diagrammban már nem tüntettük fel, inert ezek a —b2 , b 3 , b 4 — vonalsorok­bót melyek a hengerekben levő beöm­lési szervek vezérlési időit ábrázolják, már eléggé felismerhetők. 35 Ha, mint azt a későbbi ábrákon fel­tüntettük, a töltéshez a töltővezetékben a feltőltőfúvóhoz vezető feltől tőnyo­mővezelék felé önműködően záródó be­ömlési szerveket alkalmazunk, akkor e 40 szervek záródása és ezzel a beömlési •periódus vége is a terheléssel változóan következik be, mégpedig akkor, ami­kor a töltőlápvezetékben uralkodó fel­töllőnyomást elértük. 45 A 2. ábrán, ugyancsak az égési erő­gép forgattyúszögének függvényében, az égési erőgéphengerben fellépő nyo­másokat tüntettük fel, amint azok kü­lönféle terheléseknél a kipuffogóperió-50 dus végén, öblítés közben, a töltési fo­lyamat alatt, valamint a sűrítés kezde­tén a találmány szerinti vezérléssel kapcsolatos működésnél adódnak. •—pcx , pc2 , pc 3 — a hengerben az égési 55 erőgép három különböző terhelésénél fellépő nyomást ábrázolja, —A/, A2 ' A3 '— az öblítőperiődusok kezdetét. —Bi', B3 ', B 3 '— pedig e periódusok vé­gét jelzik, mely periódusok a találmány szerinti vezérlés hatása alatt a külön­böző terheléseknél az égési erőgép mör götti — pt,, pt», pt3 — fáradtgáznyomá­soknak megfelelően következnek be. Az elősűrített öblítőlevegőnek és a töltésnek nyomását egyenlőnek vesszük fel és a —pgb pg„,pg 3 — vonalakkal áb­rázoljuk. Az —A[, A,, A3 — pontok előli, melyekben az erőgéphengerben ural­kodó —-pej, pc2 pc 3 — nyomás az elő­sűrített öblítőlcvegő, ill. a töltés pg,, pg2, pg3 - nyomásával egyenlő, a hen­gerben levő gázok nyomása az ekkor végbemenő kiömlési folyamai következ­tében csökken. Feltesszük, hogy az öb­lítőlevegő számára való külön beöm­lési szerv nyitásához, —p,, p2 —, ill. —p3— túlnyomás szükséges. Ennélfogva az öblítő-levegő szamára való külön be­ömlési szervek csak az —A± \ A2 '—, ill. —A3'— pontokban nyílnak. Az égési erőgéphengerek mögötti és a fáradt­gázturbina előtti pl,, pt2 , pt 3 — nyo­más azonban tovább esik, mert a tur­binához vivő áláramlóvezelékek kis tér­fogattal és a lurbinabelépésnél a száj­csőkeresztinelszet a kiáramló iaradigáz­mennyiségnek megfelelően van kialakít­va. Nagy öblítőhatás elérésére arra tö­rekszünk, hogy közel az öblítési holt­ponthoz, a fáradtgázvezetékben lehető­leg a pa— atmoszféranyomásig ter­jedő nyomáscsökkenés!, érjünk el. En­nélfogva az öblítőfolyamat közben az öblítőlevegő beömlési helye és az erő­géphengerek fáradlgázoídala közöli nagy, pl. —pt,— nyomáskülönbség áll fenn, úgyhogy bőséges öblílőlevegő­mennyiség áramlik a hengerekbe és a hengereken át a fáradigázvezetékbe. Mivel az öblítőlevegő beömlési szer­vét az égési erőgép és a turbina közölli fáradtgáznyomással vezéreljük, az öb­lítőperiódus a—B1; B 2 — és --B 3 - pon­tokig tart, vagyis elméletileg mindad­dig, míg a fáradtgázok ptx , pt 2 , pt 3 — nyomásai az égési erőgép mögött ki­sebbek, mint az öblítőlevegő pg,, pg2 . pg3 — nyomásai. A valóságban az öblí­tőperiódus valamivel korábban végző­dik ,mégpedig a —Bx ', B 2 ', B 3 '— pon^ tokban, mert az öblítőlevegőoldalon kissé nagyobb nyomás szükséges ah­hoz, hogy az öblítőlevegő beömlési szer­veit ismét zárjuk. Az öblítés befejezte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom