126797. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolószerkezet

Megjelenik 1941. évi május hó 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126797. szám. VH/g. oszlály. — G. 9043. alapszám. Kapcsolószerkezel. Ganz és Társa, Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajó­gyár Részvénytársaság cég, Budapest. A bejelentés napja: 1940. évi március hó 29. A találmány tárgya energiatároló fel­szabadításakor pillanatkapcsolással működő kapcsolószerkezet, főleg olaj­fürdős érintkezőkkel, amely a már is-5 méretes hasonló szerkezetekkel szem­ben lényeges előnyöket nyújt. A hasonló rendszerű ismeretes kap­csolószerkezetek érintkezői rendszerint két álló és egy mozgó részből vannak 10 felépítve olymódon, hogy az áramhoz­závezetés az egyik álló részhez csatla­kozóan, az áramelvezetés viszont a má­sik álló résztől kiindulva történik, és a két álló rész között a mozgó érint-15 kező az áramkör zárásakor áthidalás­sal összekötést létesít, amit azután az áramkör nyitásakor megszakít. A leg­gyakrabban használt megoldásoknál a mozgó érintkezőt egy állandóan mtí-20 ködő erő (pl. súly- vagy rugóerő) nyitni törekszik, és az áramkör zárása az ál­landóan működő erő ellenében ható erővel történik, mely utóbbi erő elek­tromosan vagy mechanikai módon van 25 létesítve. Mindaddig, amíg ez ellenerő hat, az áramkör zárva van, az ellen­erő megszüntetésekor pedig az állan­dóan működő erő az áramkört nyitja. Ez az elrendezés — amely elektromo-30 san létesített ellenerő esetében a mun­kaáram elve szerint működik — a legj kisebb beépítési teret igénylő és leg­egyszerűbb megoldást adja, igen lénye­ges hátránya azonban, hogy az eset-35 ben, ha jelentékeny áramerősségek kö­vetkeztében vagy bármely más okból az érintkező felületek behegednének, úgy a behegedt érintkezők szétválasz­tására csak viszonylag szerény mértékű súly- vagy rugóerő áll rendelkezésre, 40 úgyhogy a szerkezet üzembiztonsága nem teljes. Az említett hátrány megvan a szünetáram elvének megfelelő meg­oldásban is, amelynél az állandó mű­ködő erőt az érintkezők zárására és 45 az ellenerőt nyitásukra használják. Mindkét megoldás általánosan haszná­latos, az utóbbi (szünetáramú) megol­dást azonban a beépítési térszükséglet megnövekedése miatt főleg kis teljesít- 50 menyekre alkalmazzák. Ismeretes olyan megoldás is, ahol az érintkezők nyitása állandóan ható csekély erővel történik ugyan, bizonyos esetekben, főleg nagy rövidzárlati áramok fellépése esetén 55 azonban egy (pl. mágneses) szerkezet a kapcsolási folyamatot meggyorsítja. Ez aránylag bonyolult megoldás, mely a behegedés ellen szintén nem nyújt vé­delmet, minthogy a kikapcsolási folya- 60 mat meggyorsítása csak túláramok le­kapcsolása alkalmával következik be. Ezzel szemben a behegedés a bekap­csoláskor jön létre, a rákövetkező ki­kapcsolásnál fellépő áram nagysága- 65 tói teljesen függetlenül. A behegedés elleni védekezés egy is­meretes módja, hogy az áthidaló érint­kező mozgását úgy befolyásolják, hogy annak érintkező felületei kikapcsolt ál- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom